2008. augusztus 15., péntek

Töltött paradicsom és gomba



Ez az étel előételként szerepelt egy vendégségben, amikor a főétel a múltkor látott töki pompos volt. Azonban önmagában, vagy húsétel köreteként is megállja a helyét.

Hozzávalók:

fél kiló kisebb fejű gomba
fél kiló kisebb paradicsomszemek
20 deka juhtúró
1 rúd campingsajt
2-3 evőkanál tejföl
friss bazsalikom felcsíkozva
2-3 gerezd zúzott fokhagyma
frissen őrölt bors

A gombákat megmossuk, megtisztítjuk, a tönkjüket eltávolítjuk. A paradicsomokat kettévágjuk, karalábévájóval vagy éles szélű kiskanállal a közepüket kivágjuk. Mindkét zöldséget jénai tálba tesszük.



A többi hozzávalóból krémet készítünk, ezt a gombákba illetve a fél paradicsomokba töltjük. 180 fokos sütőben addig sütjük, amíg a tetejük pirulni nem kezd (kb. fél óra).

Gluténmentes.


+ 1 tipp: töltsük a krémet zöld húsú paprikába is, és ezt tálaljuk az Olimpiát néző kosztosaink elé. HAJRÁ MAGYAROK!!!!
(március 15-én szintén stílusos nyitány lehet a trikolór a tányérunkon)

2008. augusztus 13., szerda

Töki pompos


- vagyis töki lompos, ahogy egy barátunk nevezi. Nem lenne kimondottan nyári étel, ami azzá teszi, az az, hogy a nagy sátoros fesztiválok egyik kedvence ugyebár. Ellenállhatatlan illatával magához vonzza a boldog mulatozókat, akik ettől a finomságtól még boldogabbak lesznek.

A férjem szerint a nagymamája is sütött hasonlót még a búbos kemencében és tejfölös lángosnak vagy kenyérlángosnak hívták.

Az is, kenyértészta, vagyis egy pizzatészta az alapja.


Hozzávalók:
A tésztához:
35-40 deka liszt
1 szárazélesztő (belvárosi orvosról elnevezve)
1 teáskanál só
1 teáskanál cukor
3 zuttyintás étolaj
2 deci langyos víz

A feltéthez
4-5 gerezd fokhagyma
másfél deci tejföl
10-15 deka füstölt hús, ez lehet tarja, vagy akár vékonyra szeletelt sonka is (pl. feketeerdei, angelo)
1 fej vöröshagyma
10-15 deka reszelt sajt

Elkészítjük a pizzatésztát. Egy keverőtál aljába 2 deci langyos vizet töltünk, hozzáadjuk a szárazélesztőt és a cukrot, összekeverjük a mixer dagasztó spiráljával, hozzálöttyintünk 3 evőkanál étolajat, ezzel is eldogozzuk, majd a lisztet és a sót. Addig dagasztjuk, amíg a tészta el nem válik az edény falától. Minél tovább dagasztjuk, annál több levegőt kap és annál szebb lesz a tésztánk. Ha úgy látjuk, hogy nem kapunk egy kis cipócskát, ami elég jól össze van állva, módosíthatunk némi liszt, vagy víz hozzáadásával (minden liszt másmilyen, nincsenek pontosan meghatározható arányok). Szerencsére ez a fajta szárazélesztő akár egy kiló lisztet is megkeleszt, úgyhogy elég nagy a játékterünk…

Ha a tészta összeállt, tiszta konyharuhával letakarva meleg helyen kétszeresére kelesztjük (fél-1 óra, a meleg függvényében).

Közben felvágjuk a füstölt húst, felkarikázzuk a hagymát, megreszeljük a sajtot és a fokhagymagerezdeket belepréseljük a tejfölbe.

Egy sütőlapot alaposan kiolajozunk, ebbe terítjük a megkelt tésztát. A széleit addig húzogatjuk, amíg a tészta fel nem veszi a tepsi alakját. Mazochisták használjanak sodrófát és nyújtódeszkát (lesz mit mosogatni).
175 fokon elősütjük, ez 5-6 percet jelent, amíg azt nem látjuk, hogy egy kéreg kezd kialakulni a tészta tetején. Ekkor kivesszük a sütőből, bekenjük a tejföllel, eloszlatjuk rajta a sonkát és a hagymát, majd megszórjuk a sajttal. Visszatoljuk a sütőbe, és addig sütjük, amíg a sajt széle pirulni nem kezd (kb. 20 perc).

Kovászos uborkát kínálhatunk hozzá.



Kisfiammal készülünk az óvodába, ezért Janikovszky örökbecsűjét olvassuk. Az egyik mesében Daninak van egy kincse, egy kulcs. A mese végén azt kérdezem a síró-pityogó-óvodába-egyelőre-még-nem-valótól:
- Neked van kincsed?
- Nincs.
- De van! – szól közbe a lányom – az anyukád az!

Egy fejcsóválás és hitetlenkedő tekintet a válasz.
- Anyu a bajátom! – mondja a kisfiam, miközben két keze közé fogja az arcomat.

Görög saláta


Sokat próbálkoztam a görög salátával, míg kikísérleteztem a nekem leginkább ízlőt. Ezek után döbbentem láttam a Spektrum tévé Görög örömök (vagy valami hasonló című) adásában, amint egy echte görög háziasszony a görög szigetvilágban, háttérben az égszínkék tengerrel pontosan így készíti el ezt a salátát. Azt hiszem az mutatkozik meg a népies konyhában, ami amúgy az egyik kedvenc elvem: az egyszerű nagyszerű.


A képen látható salátástálban kibékültek a görögök és a törökök, mert bár a saláta neve görög, a fekete olajbogyót Török Ciprusról hoztam hozzá. (esküszöm a török olajbogyóra, főleg, ha fekete)



Hozzávalók:


3 paradicsom

1 kígyóuborka

bő negyed fej lilahagyma (lehet több is, ha valaki szereti a hagymát)

fél citrom leve

5-6 kanál olívaolaj


friss oregánó

15 deka feta sajt (vagy ha török pártiak vagyunk, beyaz peynir)

fekete olajbogyó (vagy ha nincs a közelünkbn megbízható fekete olajbogyó - és bizton állíthatom, hogy Magyarország lefedettsége ebből a szempontból gyötrelmes - akkor zöld)


A zöldségeket értelemszerűen felaprítjuk. A hagymát vékony karikákra vágjuk, a paradicsomokat én először félbe, majd negyedbe vágom és úgy vágom vékony szeletekre, az uborkát felkockázom. Egy tálba teszem, összekeverem a fél citrom levével, a sóval és az olívaolajjal. Elméletileg 1:3-hoz a salátaöntetben az ecet (citromlé) és az olaj aránya. Ezt összekeverhetjük egy kis üvegedényben is, ha meg szeretnénk bizonyosodni a megfelelő arányokról. Hozzáaadjuk a friss, felaprított oregánót (télen a száraz is megteszi). Összekeverjük a salátát, vigyázva, hogy a paradicsom össze ne törjön, de ügyelve, hogy a sós-citromos-olajos lé átjárja a zöldségszeleteket. A tetején elhelyezzük ízlésesen a kockára vágott fetát és az olajbogyót. Figyelem! Sohasem keverjük el, mert akkor a feta összetörik és tulajdonképpen a salátaöntet részévé válik. Ha szeretnénk egész sajtdarabokkal találkozni a tányérunkon, akkor óvatosan adagoljunk, megkímélve a sajtkockákat. Nem utolsó sorban csinosabb is így.


És hogy még egy kicsit borzoljam görög barátaink idegeit, a tálat egy török kilimen helyeztem el.

(pironkodó szmájli).


2008. május 29., csütörtök

Tiltott gyümölcs





Avagy a desszert, amit a férfiak is szeretnek

Avagy Rumtopf

A Rumtopf magyarul rumosfazék. Sajnos már nem tudok utánajárni, hogy nagymamám sváb nagypapám unszolására gyártotta-e a rumtopfot nyaranta, vagy az ő dunántúli hagyományai közé kell- e sorolni. Mindenesetre gyerekkoromban sóvárogva néztem a spájzajtóból a tiltott gyümölcsöt, az egyre növekvő és egyre gusztusosabban rétegződő Rumtopfot. Mondhatni sündörögtem körülötte, mint macska a tejesbödön körül.

Hozzávalók:
az aktuális idénygyümölcs
cukor
rum


Előkészítünk egy csatos üveget. Én kimostam és egy kis forralt vízzel átöblítettem. Beleraktam a most aktuális idénygyümölcsöt, az epret. Rászórtam annyi kristálycukrot, hogy ellepje. Felöntöttem rummal.
Egy kicsit állni kell hagyni a napon, mondjuk egy délután, aztán mehet a hűtőbe. Ha új gyümölcsfajtának lesz szezonja, akkor azt tesszünk az üvegbe, így rétegezzük, míg a szeder és a körte zárja a sort majd ősszel. Rumot egyre kevesebbet kell hozzáönteni, mert a gyümölcs maga is levet ereszt majd. 2-3 hét alatt szívja magába a gyümölcs a cukrot és a rumot, illetve ekkora érnek össze a nyár ízei az üvegben.

És hogy mire jó mindez?

Lehet rakni különféle torták, sütemények töltelékébe, a tetejére díszítésnek. Mi legjobban azt szeretjük, hogy vanília pudingra tesszük. A gyerekek színes szórócukrot, vagy csokireszeléket kapnak rá, mert ez tényleg nem nekik való. Mi viszont boldogan kanalazzuk, sőt egyre boldogabban ezt a pillanatok alatt elkészülő nyalánkságot.
A visszamaradt levet pedig szintén édességekbe használhatjuk, ha a recept rum hozzáadását írja elő.

Kedves Olvasóm! Idén nyáron Te is nyomon követheted a családunk – és reményeim szerint a Te Rumtopfod fejlődését. Friss hírek a blogban.


Csatos üveg




















Norbi 333333333




















Éjjajj úgy élvezem én a strandot....boldog eperszemek







2008. május 22., csütörtök

Hátrányból előny



Lúdlábtorta másképp

A Nagy Családi Születésnapon – öten is tavasszal ünneplik a születésnapjukat a családunkban – lúdlábtorta volt az egyik ünnepelté. A nagy konyhai sürgés-forgásban a meggyet nem kevertem bele a krémbe, amit viszont már rákentem a tortalapra. Egy hirtelen ötlettől vezéreltetve belenyomtam a tetejébe a meggyeket és ezt öntöttem le a csokibevonattal. Kellemes házias, rusztikus külsőt nyert így a torta.



Tojásos galuska zöld bóbitával


Itt tulajdonképpen a Ronda és finom-sorozat egy újabb epizódjával van dolgunk.


Tojásos nokedlit szerettem volna csinálni salátával. Viszont nagyon nem tetszettek a fejessaláták. Rápillantottam egy másik jó kis zöld halomra és hirtelen felindulásomban vettem 3 maroknyi friss spenótot.

Hozzávalók:
spenót
olívaolaj

bors
fokhagyma

A spenótot megmostam, kiereztem, vékony csíkokra vágtam, olívaolajon megpároltam (zsírjára sütöttem). Ízesítettem sóval, borssal. A végén megfuttattam rajta két gerezd áttört fokhagymát is.

A kész tojásos nokedli tetejére halmoztam a tányéron.

A nokedlit én a következő összeállításban csinálom: 20-25 deka liszt, 2 tojás, só, szűk egy deci ásványvíz. Ez tulajdonképpen a sváb spätzle, egy picit keményebb a mi nokedlinknál, de nekem épp ezért tetszik.)

2008. május 19., hétfő

Karfiollángos


Ezt a receptet a cseh barátnőmtől tanultam. A játszótéren ismerkedtünk össze, a lányaink egy napon születtek. Gabi diplomatafeleség, ma már Amerikában élnek. Habár ezt a blogot nem fogja tudni elolvasni, az együtt töltött szép napokra emlékezem…

Hozzávalók:1 szép fej karfiol
2 tojás
3 evőkanál liszt
szerecsendió

a sütéshez étolaj

A karfiolrózsákat nyersen lereszeljük az almareszelőn. Nagyon könnyen megy, talán könnyebben, mint az alma. Összekeverjük a tojássárgájával, a liszttel, a sóval és a frissen reszelt szerecsendióval. A tojásfehérjéket felverjük habnak, ezt is belekeverjük. Ha a karfiolfejünk ígéretesen túlméretes, akkor még egy tojást és egy kanál lisztet belekeverünk, hogy kissé sűrűbb tésztát kapjunk, mint a palacsintatészta.

Közepesen forró olajba merőkanállal szedjük, mindkét oldalát átsütjük.

Tejföllel, savanyúsággal, friss paradicsommal tálalhatjuk. Önmagában is finom, könnyű vacsora. Lehet köret is hús mellé, vagy húspótló rizs, hasábburgonya, krumplipüré mellé, nagyon sokoldalú.

Tejfehérjementes.


Gabi kislánya és az enyém nagyon jól eljátszanak egymással, pedig nincs közös nyelvük. Azt hiszem példát kellene vennünk róluk.














2008. május 16., péntek

Kapros-olajbogyós túrókrém


Hogy ne mindig csak a felvágott-sajt-lekváros, vajas kalács körforgalomban haladjunk, a Reggeli- és Vacsorafélék Országútján, szeretek kitérőt tenni a Krémek → feliratú kivezető tábla irányába is.
A túró különösen jó lehetőségeket kínál erre. Szeretem a túrót, általában meg is vagyok elégedve a minőséggel. Ha jó sorsunk azonban lehetővé teszi, vásároljunk házi túrót!


Hozzávalók:20-25 deka túró
kb. egy deci tejföl
2-3 gerezd fokhagyma
1 csokor kapor
10 deka zöld olajbogyó vagy kígyóuborka

frissen őrölt bors


Összekeverjük a túrót a tejföllel, hogy olyan halmazállapotú legyen, ami nem folyik le a kenyérről. Ezután belekeverjük az ízesítőket: a félbevágott olajbogyókat, az apróra vágott kaprot, a sót – vigyázva a mennyiséggel, mert az olajbogyó is sós – a zúzott fokhagymagerezdeket és a frissen őrölt borsot.

Ha nem szeretjük az olajbogyót, használjunk kígyóuborkát (vagy mindkettőt). reszeljük le az almareszelőn és úgy adjuk a krémhez.

Friss kenyérszeletekre kenjük, lehetőleg bagettre, vagy zsúrkenyérre. Csak fogyasztás előtt tegyük, hogy a krém ne áztassa el a kenyérszeleteket. Paradicsomot kínálhatunk mellé.

Tojásmentes.


A túró szóról egyből egy középiskolás élményem ugrott be. A büfében egyszer percekig nem tudtam megszólalni a nevetéstől, amit az előttem álló fiú rendelése váltott ki. Mivel magas volt, le kellett hajolnia, úgy nézett be Julika nénire a kis tálalóablakon keresztül és barátságos mosollyal, melyet a jóindulat elnyeréseképpen tett, ennyit mondott:
- Egy nagy túróst kérek!