A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bulgur. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bulgur. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 4., péntek

Lencsés bulgur és rozmaringos cékla




- Mimikém, ha két szökkenés közben ide tudsz figyelni… - próbálkozom folyton gyakorló balerinámnál.
- Nézd Anyu, már milyen jól tudok spiccelni!
- Mimikém, ma megkaptátok a félévi bizonyítványt ugye?
- Félévi bizonyítványt? Mi olyat nem kaptunk. Nézd csak, már forogni is tudok. – mondja, miközben a karjait is lengeti.
- Tudod, az az, amit az ellenőrzőbe írt Kriszta néni.
- Ja az??? Abba azt írta, hogy a labdavezetésem még megfelelő! – mondja enyhe szemrehányással a hangjában.
- Igen? És hol van?
- Hát bent hagytam az iskolában. – feleli, és már szökken is tovább.
Péntek délutántól hétfőig kellett várnunk, hogy megtudjuk, hogy még mit írt Kriszta néni a bizonyítványba. Még nem osztályzatokat kapnak, hanem szöveges értékelést. Nem mintha izgultam volna, hogy valami nem lesz rendben, hanem szerettem volna megajándékozni magamat azzal a büszkeséges jóérzéssel, amikor a szülő azt látja, hogy a gyerekének sikerült valami. A földön nem két lábbal, csak lábujjhegyeken közlekedő kisleányom a lényeget ugyanis nem mondta el: tantárgyi dicsértet kapott magyar nyelv és irodalomból, németből és informatikából.

Könnyű és gyors ételeket kerestem ebben a pénzhiányos nemszeretem januárvégi hideglelésben. A lencsés bulgurt az Észak-Ciprusi szakácskönyvemben találtam. Akit kell, hogy egy kicsit több energia fűtsön, annak tálaljunk mellé egy kis húst is.

Lencsés bulgur

Hozzávalók



1 bögre bulgur
1 bögre lencse
Babérlevél olívaolaj, só
2-3 fej vöröshagyma

A tálaláshoz sok és jóféle natúr joghurt vagy tejföl

A lencsét sós, babérleveles, körülbelül kétszeres mennyiségű vízben feltesszük főni.

Amikor a lencse már megpuhult, akkor tegyük hozzá a megmosott bulgurt. Úgy ügyeskedjünk, hogy éppen csak egy kicsi víz maradjon még a lábosban, amit a bulgur magába szívhat (ha több lett volna , akkor öntsünk le belőle, ha pedig kevesebb, akkor tegyünk hozzá). Pár perc a alatt a bulgur meg is puhul.

Közben olívaolajon pirítsuk meg az apróra vágott hagymát. Hozzá is keverhetjük a kész bulgurhoz, vagy a tányéron a tetejét díszíthetjük vele.

Kicsit száraz étel, ezért sok joghurttal, vagy tejföllel kínáljuk.

Kitűnő köret, de önmagában is megállja a helyét, a fanatikus zöldséghívők konyhájában.

Tejfehérjementes.
Gluténmentes.
Tojásmentes.

Sült cékla

Ilyenkor télen az egyszerűség kedvéért is szoktam venni konyhakész salátát, amit lusta izé elfoglalt fogyasztóknak találtak ki. Az én családomnál az a lényeg, hogy legyen benne cékla is. Ennek nagyon örülök, mert a cékla különösen egészséges, és méltánytalanul mellőzött zöldségünk. Vele ráadásul annak az elvnek is eleget tehetünk, hogy minden évszakban azt a zöldséget-gyümölcsöt fogyasszuk, ami éppen kapható, vagy érik (vö.: utóérlelő, érést gátló vegyszerek, szállítás költségei, környezetszennyezés, globalizáció, világvége).

Hozzávalók

Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, akarom mondani céklák
Olívaolaj

Rozmaring (friss, szárított tört vagy por)

A céklákat megtisztítjuk, félbevágjuk. Az alufóliából akkora darabot tépünk, hogy hajtás lehetőleg csak a céklák tetejére kerüljön (hogy ne folyjon ki az olaj.

A céklákat megsózzuk, megrozmaringozzuk. Betekerjük az alufóliába úgy, hogy mielőtt lezárnánk, hozzáöntünk egy kis olívaolajat is.

Jénai tálba helyezve 175 fokon 40-60 perc alatt megsül.

Szintén köretnek ajánlom. Mondjuk a bulguros lencse mellé.

Tejfehérjementes.
Gluténmentes.
Tojásmentes.

És hogy kerek legyen az almáspités történet. Kisfiam, amikor kész lettünk vele, azt mondta: EZ AZ IGAZI ÉDESSÉG!
Végre! Egy időben volt olyan érzésem, hogy a kekszes zacskókat nem fogom kidobni, hanem abba csomagolom majd ügyesen vissza az általam készített házisüteményeket, mert a gyerekeim bármit hajlandóak megenni, ami színes, zörgős zacskókból tárul eléjük. Ha nem, akor viszont lényegesen csökkennek az adott étel esélyei.
(és kisfiam egyelőre a salátafélékkel is így van még).

2010. június 1., kedd

Egész évben november


Ahelyett, hogy mondjuk egész évben Karácsony, vagy egész évben Vakáció lenne. És még az ételt sem tudom úgy lefotózni, ahogyan szeretném. Természetes fényben, lehetőleg napsütésben. Hajjajj, arra még várnunk kell….









Rakott zöldbab bulgurral

A hűtőt mostam ki, így szezon előtt, bár ahogy elnézem, sok minden nem fog megteremni, amit beletehetnék. Áldásos tevékenységem közepette, amely egy napig tartott, mivel a közel 100%-os páratartalom mellett alig száradtak a hűtő tartozékai, kezembe akadt egy kisebb zacskó ceruzabab. Vissza már nem kellett mennie a hidegre. Igaz, idekint sem örülhetett valami nagy melegnek (legalább is egy ideig).


Hozzávalók

egy nagy bögre bulgur
60 deka darált hús, az étel jellegéhez bárány vagy pulyka illik, de ez nem mindig megvalósítható mifelénk, így gyesznyóból származott a husi
½ kiló ceruzabab (sötétzöld egyenes)
1 fej vöröshagyma
6 deci tejföl
3-4 gerezd fokhagyma
2 fej paradicsom (elmaradhat)

oregánó
kakukkfű
friss bazsalikom
olívaolaj

Olívaolajon megpároljuk a kockákra vágott vöröshagymát, átsütjük rajta a darált húst, sózzuk, fűszerezzük.

Lobogva forró sós vízben megfőzzük a zöldbabot. Az egészséges és trendi változatban roppanósra, a finom változatban jó puhára.

Elkészítjük a bulgurt (ld. A bulgursalátánál leírt módon.)

Ha mindezzel készen vagyunk, a tűzálló tál vagy tepsi alját kikenjük olívaolajjal. Én most két jénait használtam, mert a tepsimet elfoglalta egy illatozó langyos almáspite. Az aljára a bulgur kerül, ez azért fontos, mert így nem tud a sütőben kiszáradni. Ráhalmozzuk a zöldbabot, arra az átsült darált húst.

Paradicsomot vékony karikára vágunk, beterítjük vele az ételt. Fokhagymát préselünk a tejfölbe, elkeverjük, és bevonjuk vele a rakott zöldbabot.

175-200 fokon addig sütjük, amíg a tejföl széle barnulni nem kezd. Ekkor a fejünk már zöldülni kezd, annyira jó illatok törnek felénk a sütő fogságából.

Tojásmentes.

Negatívan kezdtem, fejezzem be pozitívan.
Kislányom táncol, táncol, és fellelkesülten azt kiáltja:
- Úgy örülök, hogy élek!
Kisfiam csodálattal nézi a nővérét:
- Én meg annak, hogy van testvérem!
 


 










2010. január 22., péntek

Bulgurral-gombával töltött paprika


Jó dolgom van: összegyűjtve megkapom a Cyprus Today gasztronómiai rovatát. A lapot az Észak-Ciprusi Török Köztársaságban adják ki, számítva az egykori angol gyarmati idők miatti angol nyelven olvasó közönségre. A rovat nagyszerű, a török konyha képezi a receptek forrását, ami sok zöldséget, gyümölcsöt, sovány húst használ. Ízvilága a mediterrán jellegzetességek mellett hasonlít a mienkre is, mivel a közös történelmi idők miatt a török konyha – akár más balkáni népek közvetítésével – hatással volt a magyarra is. Mindkét konyha szereti a töltött zöldségeket például.
Ebben a receptben bulgur is szerepel, amit nem győzök népszerűsíteni. Szinte minden nagyobb, élelmiszerboltban kapható már, és kifejezetten egyszerű, emellett gazdaságos elkészíteni. Kisfiam csak úgy, natúr módon is szereti, szívesen bekanalazza, akárcsak a rizst. Az ételt a magyar sajátosságokhoz igazítottam.

Hozzávalók
2 nagyobb piros pritaminpaprika
75 g bulgur
1 fej vöröshagyma
2 fej gomba
2-3 gerezd fokhagyma
5-10 deka erősebb ízű sajt
fűszer – az eredeti recept zsályát ír, én a bazsalikom mellett döntöttem
olívaolaj

A bulgurt elkészítjük, mint ahogyan a rizst szoktuk főzni (leírás a bulgursaláta receptjénél).

A hagymát elfelezzük, vékony szeletekre vágjuk. A gombát felaprítjuk, olívaolajon megdinszteljük a hagymát. Hozzátesszük a gombát, zsírjára sütjük. Belepréseljük a fokhagymát, egy picit megkeverjük a tűzön, de csak addig, amíg az illatát megérezzük. Megsózzuk, megfűszerezzük. Összekeverjük a főtt bulgurral és a bazsalikommal.

A sajtot lereszeljük, a felét a bulguros-gombás elegyhez keverjük.

A paprikákat félbevágjuk, a csumáját, ereit eltávolítjuk. Beletöltjük a bulgurt.
A reszelt sajt másik felével megszórjuk.

Tepsibe tesszük a paprikákat, kis vizet öntönk alá. 175 fokon 30-40 percig
sütjük.

Tojásmentes.

Kisfiunk szereti a bulgurt, de a spenótot nem. Mikor neszét vette, hogy spenótos merénylet készül ellene, laza hangon így szólt hozzám:
- Anyu sajnos olyanra szültél engem, hogy nem szeretem a spenótot!
Mit mondjunk, igaza van…nem is kell megennie.