Mary Poppins első kimenőjén felkeresi gyufaárus barátját Bertie-t. A tehetséges fiú egy lunaparkot rajzol krétával a kövezetre, ami olyannyira élethű, hogy mindketten fejest ugranak a képbe. A délutáni program szerves részét képezi az uzsonna, ami csigából – valami tűvel kell kikapargatni a csigahúst a házából - és süteményből áll. Gyerekkoromban nagyon magával ragadott ez az uzsonna – hiába a napközi toplistás uzsija, elkerülendő a csöpögést, a vajba kevert mézzel kent kenyér (tehát édes vajas kenyér), illetve a vadászfelvágott…brrrrrrrrrrrr….. nem tudta felkelteni a rokonszenvemet. Sokáig nézegettem az egyetlen francia éttermet Budapesten, hogy majd ott fogok csigát enni. A csigaevés valahogy elmaradt – azóta nem is vágyom rá. Viszont a süteményt megtaláltam, legalábbis pont ilyennek képzelem.
A recept az egyik kedvencemből, a Sváb szakácskönyvből származik. Spitzbub a becsületes neve (Kópészelet), és karácsonyi sütemény. Nálunk húsvéti, és háromszoros adagnál alább idén sem mertem adni.
Hozzávalók
37,5 deka liszt
25 deka margarin
15 deka porcukor
1 vaníliás cukor
12 deka mandula (a válságra való tekintettel elégedjünk meg egy tízdekás zacskóval, úgyis működik a dolog).
Az összeillesztéshez:
málnalekvár (most szeder- és erdei gyümölcs lekvárt is használtam)
A szóráshoz:
vaníliáscukor
porsukor
A keverőgép dagasztóspiráljával vajat/margarint összekeverjük a cukorral, majd a vaníliás cukorral, a mandulával. A végén hozzáadjuk a lisztet. Ha jól összekeveredett, még kézzel is gyúrunk rajta egy kicsit. Folpackkal letakarva fél órára a hűtőbe tesszük.
Kinyújtjuk (3-4 mm vastagságúra), virág alakú szaggatóval kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt sütőlemezre tesszük.
180-ra előmelegített sütőben 10-15 percig sütjük, amíg a széle éppen csak barnulni nem kezd.
Ha kihűlt, kettesével összeragasztjuk a lekvárral. A tetejére vaníliás cukorral elkevert porcukrot szórunk.
Fém vagy műanyag sütis dobozba tesszük és egy kicsit állni hagyjuk, hogy a tészta magába szívja a lekvárt és megpuhuljon. (félnap).
Tojásmentes.
Ahogy sül a sütemény, nagyon finom illat lepi be a lakást, gyermekeim jönnek is a konyhába szimatolni.
Fontos érzékszerv az orrunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy minap, amikor kisfiamnak segítettem a tűzoltó állomáshoz tartozó szirénát keresni és négykézláb vizslattam körbe a nappaliban, nagy örömmel kiáltott fel:
- Szaglászunk!!!!
Végül is nem az orrom vezetett nyomra, de hát nem is vagyok vizslakutya….
A szóráshoz:
vaníliáscukor
porsukor
A keverőgép dagasztóspiráljával vajat/margarint összekeverjük a cukorral, majd a vaníliás cukorral, a mandulával. A végén hozzáadjuk a lisztet. Ha jól összekeveredett, még kézzel is gyúrunk rajta egy kicsit. Folpackkal letakarva fél órára a hűtőbe tesszük.
Kinyújtjuk (3-4 mm vastagságúra), virág alakú szaggatóval kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt sütőlemezre tesszük.
180-ra előmelegített sütőben 10-15 percig sütjük, amíg a széle éppen csak barnulni nem kezd.
Ha kihűlt, kettesével összeragasztjuk a lekvárral. A tetejére vaníliás cukorral elkevert porcukrot szórunk.
Fém vagy műanyag sütis dobozba tesszük és egy kicsit állni hagyjuk, hogy a tészta magába szívja a lekvárt és megpuhuljon. (félnap).
Tojásmentes.
Ahogy sül a sütemény, nagyon finom illat lepi be a lakást, gyermekeim jönnek is a konyhába szimatolni.
Fontos érzékszerv az orrunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy minap, amikor kisfiamnak segítettem a tűzoltó állomáshoz tartozó szirénát keresni és négykézláb vizslattam körbe a nappaliban, nagy örömmel kiáltott fel:
- Szaglászunk!!!!
Végül is nem az orrom vezetett nyomra, de hát nem is vagyok vizslakutya….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése