Mediterraneo

A tavaszi-nyár eleji csevelyek visszatérő kérdése: hova mentek nyaralni (vagy a gazdasági válságra való tekintettel: mentek nyaralni?). Erre adott válaszom így hangzott: igen, a vidéki Nagypapához …… Ciprusra. És ez így is van, hiszen gyermekeim Nagyapója Cipruson építi a kapitalizmust. Annak is az északi felén (és nem a fővárosban). Nagyon vártuk hát, hogy elmehessünk erre a melegebb éghajlatra, még akkor is, ha én történetesen kifejezetten utálok repülni, és ezt persze nem mutathatom a gyerekeim előtt (a szomszédasszonyom azt javasolta, eszegessek mogyorót az idegek megnyugtatása végett, de én egy hatásosabbnak vélt megoldással éltem: egy Underberg miniüveget tettem a kézipoggyászomba...) Izgatottan ültünk hát a fedélzeten, kislányom végignézve a repülőbe hömpölygő tömegen, azt találta kérdezni: ők mind Ciprusra mennek? - - Nem, néhányan kiszállnak útközben – na jó, erre szerencsére nem került sor, hanem mindenki megérkezett a Szerelem szigetére, ahol nyáron sohasem esik az eső, izgalmas látnivalók, fehér homokos partú égszínkék tenger és a legjobb fajta mediterrán konyha várja az utazót.

Mediterrán lecsó

Egy tésztaszószos üvegen egyszer azt a feliratot olvastam: mediterrán zöldségek. Hmmm ez csak jó lehet, mondhatni a lehető legjobb kombináció. De mik is azok a mediterrán zöldségek? Olyan izgalmasan hangzik…kiderült a tizedmilliméteres betűk kisilabizálása után, hogy az bizony nem más, mint padlizsán és cukkini. Oké de azért….valami izgalmasabbra számítottam.
Hát íme, itt egy izgalmas mediterrán zöldség: az okra, vagy törökül bamya, ami tulajdonképpen a hibiszkusz bibéje. Ez is került a lecsómba, (naná, ilyen a magyar, azért még nem bújik ki a bőréből, mert más kultúrába érkezett), amit ki lehet tunkolni isteni, szezámmagos, fekete köményes fehér török kenyérrel, amit mindig frissen árulnak, lehet belőle tésztaszósz (akár összekeverve a szarvacskával vagy pennével és sütőben rá lehet még pirítani egy kis sajtot), vagy rizzsel natúr hússzelet körete. Állítólag jól csúszik rá a sör és a fröccs.

Hozzávalók
5-6 paradicsom
1 szép fej vöröshagyma
2 kisebb cukkini
1 közepes padlizsán
30 deka bamya főzve vagy konzerv alakban (ez utóbbi nálunk is kapható)
Egy kis paprikát is belecsempésztem, épp csak az íze kedvéért
2 gerezd fokhagyma
1 tk só
olivaolaj
Zöldfűszerek frissen, vagy szárítva, minden, ami ehhez az ízvilághoz illik: elsősorban oreganó, aztán ott van a bazsalikom, majoranna, provánszi fűszerkeverék
2 dl sűrített paradicsom

A lecsót tulajdonképpen a szokásos módon készítjük el: az olívaolajon el kezdjük dínsztelni a hagymát, közben pucoljuk a cukkinit, felkarikázzuk, a szeleteket negyedekbe vágjuk, azt is rádobjuk, aztán a paradicsomot kockázzuk fel, felöntjük egy kis vízzel is, aztán következik a padlizsán, hasonlóképpen járunk el vele, mint a cukkinivel. Végül a bamya, a fűszerek, a só, belezúzzuk a fokhagymát is, és hozzálöttyintjük a paradicsompürét. Addig főzzük, amíg a zöldségek meg nem puhulnak, illetve a szósz kellőképpen besűrűsödik (15-20 perc).

Tejfehérjementes.
Tojásmentes.
Lisztmentes.

Barnaszőkenőm (és itt most elnézést a szőkéktől, és a nőktől, csak a tipizálás miatt mertem ezt a jelzőt leírni, amúgy nem értek egyet az ilyesfajta megkülönböztetésekkel, sőőőőőt, most azt inkább a kevésszámú, de mégis létező férfiolvasókra való tekintettel el is hallgatom, hogy feminista vagyok, és az egyik kedvenc graffitim, hogyaszongya: „God is black. – és kicsit lejjebb más írással: „Yes, she is.” – „Isten fekete” „Igen, és nő”), naszóval leánygyermekem nagyon belejött a búvárkodásba, és az úszkálásba, annyira, hogy kitalálta: fejenáll a vízben (valószínűleg a kézenállásra gondolhatott, de ezt azért tisztáztuk, mielőtt orral szántja végig a homokos tengeraljat). Kisebbikem pedig ÚJABB TITOKZATOS ÉS FÉLELMETES állatokról tart kimerítő hosszúságú kiselőadásokat, de csak a vízben, mert a titokzatos és félelmetes állat a szárazföldön meghallja és akkor mérges lesz. Érdeklődésemre, miszerint, ez azt jelenti-e, hogy az a félelmetes földi állat tud-e magyarul, némi hümmögés volt a válasz, mert az természetesen szembetűnt neki, hogy itt nem a mi nyelvünkön beszélnek, sőt miután leadtam a rendelést a pincérnek, azt mondta nekem: olyan furán beszélsz.*

*A török meglehetősen hasonlít a magyarhoz hangzásában, ha nem figyelünk oda, akár magyarnak, vagy magyar halandzsának is tűnhet.