Két hét Bécs 1.0

Utazom, utazom, megint utazom, ezúttal Bécsbe, két hétre. Reggeli a szállodában, a többi étkezés meg….hát az biztos, hogy abban az országban, ahol napszaktól és étkezési időtől függetlenül úgy köszönnek egymásnak hogy Mahlzeit, vagyis bécsiesen szólva Mólzájt, azaz ételidő, kajatájm, folyton örülve a következő és bizonyára hamarosan bekövetkező étkezésnek, egyúttal olyan demokratikus köszönési formát találva, amely nem sérti meg az amúgy fontos alá- és fölérendeltségi viszonyokat, nos ezen a helyen biztosan talál az ember megfelelő megoldást. Talál.

Würstelstand

A bécsi étkezési kultúráról szólván elsőként szó szerint és képletesen is a bécsi virsli tolul ajkunkra, amit Bécsben Frankfurternek hívnak. Úgy az igazi, ha az ember a sok-sok utcai bódé, virslis stand egyikénél eszi meg, mondjuk mindjárt az egyik legfrekventáltabb helyen levőnél, Bitzingernél, amely az Opera-Hotel Sacher-Albertina aranyháromszögben található. Itt hiánytalanul megvalósulhat az az elv, hogy a Würstelstand-nál mindenki egyenlő, gazdag és szegény, öreg és fiatal, őslakos és külföldi, józan és beszívott. Bizony, a szünetben sorban állnak itt gyönyörű ruháikban az Opera nézői is csakúgy mint a kiszámolt útipénzzel útrakelő kelet-európai turisták.

Bitzinger éjszaka. A zöld nyúl az Albertina aktuális kiállításán látható Dürer-remekműre utal. Tényleg csodás volt

A Würstelstand kínálatában a már említett Frankfurter mellett megtalálható a Leberkäse, egy húskenyérféle (a nevével ellentétben nincs benne máj), a Burenwurst, vagyis búrvirsli, kicsit zsírosabb és épp ezért ízletesebb, mint a Frankfurter, a Currywurst. Kapható még Krainer, a mai Szlovénia területén található Krajinából származó kolbász és annak sajtos változata (Käsekrainer), a Debreziner, melyet nem kell bemutatni, a Bosna, mely a hot-dogra emlékeztet csípős változatban. Mindebből kitűnik, hogy Bécs monarchiás hangulata a Würstelstand kínálatában is tükröződik. A virsliféleségek mellé kapható sercli (=Scherzerl, kenyérvég), zsömle, mustár, krokodil (=csemegeuborka) és egyéb savanyúságok, Pléh (=Blech, sör), bor, üdítő, Manner-nápolyi.

   Természetesen Bécs nem lenne Bécs, ha nem lenne benne luxus virslisstand is, az U-Box. Volt operaénekes (Thomas Danecek) alapította, menüsorában kaviáros Käsekrainer és pezsgő is szerepel, törzsvendégei között pedig John Malkovich.

   Az Ausztriától legtávolabb eső virslisstand címet minden bizonnyal a Szingapúr Kínai Negyedében található, alsó-ausztriai születésű tulajdonos „bódéja”, az Erich’s Wuerstelstand kaphatja meg, amely „az utolsó virslisstand az Egyenlítő előtt” (attól 137 km-re északra).

   A ma is üzemelő legrégebbi áruda pedig az 1928 óta fennálló Würstelstand LEO. Étlapján a tekintélyt parancsoló Big Mama, a 0,5 kilós Käsekrainer.

Reggeli

Szendvics-kínálat

Finom volt,  és jó ötlet. Köszi, Hugi! ;)

Ha valami nagyon osztrákosat akarsz csinálni, reggelizz az otthonodon kívül, jó ráérősen. Asszem, én életemben eddig egyszer voltam osztrák, most (vö: sietős hétköznapi reggelek, magyar pénztárca). Nem mondom, tetszett. Majdnem minden sarkon van egy hely, ahol biztosan kínálnak reggelit is. Ez szinte vendéglátóipari ágazat. Nemcsak kávéházak, vendéglátóhelyek, büfék, hanem pékségek is komolyan veszik ezt a piaci szegmenst. Kínálnak összeállított menüsorokat: példának okáért a teljesség igénye nélkül – haha, hát az lehetetlen is lenne – orientális (juhsajt, paradicsom, olíva, töltött szőlőlevél, fekete tea) mexikói, indiai, zen (nyers zöldségek, zöldfűszer-cseppekkel vagy hummusz, 2 péksütemény, 1 pohár narancslé á 5,40 €), chill-out (lágytojás, vaj, lekvár, péksüti, narancslé) osztrák, francia, görög, amerikai (palacsinta, juharszirup), relax (vadlazac-filé, áfonyás tormával, tojás szarvasgombaolajjal, pohár pezsgő – ezazzzz, minek a pezsgős vacsorára várni, amikor van pezsgős reggeli is).

Természetesen sok helyen a vendég maga is összeállíthatja menüjét a maga ízlése szerint. Rebellis magyarként nyílván ezt (t)ettük. Kapuziner, sajtos-sonkás Kornspitz, és Nußschnecke érkezett csinos tálcácskákon.      Reggeli közben a „többi” osztrák polgárt és a napi sajtót tanulmányoztuk. Unortodox megoldásként a teát otthon főztük és ittuk meg (azért az már tényleg pazarlásnak tűnt volna fel). 

   A Reggeli Program  2.0 verzióját a Schönbrunni kastély fölött, annak parkjában található Glorietten szolgálják fel, amely egy büféreggeli és természetesen Sissi-Frühstück névre hallgat.

Sajt és sajtó. Bécsi polgár reggelijét költi el a 21. század tízes éveiben

Folyt köv.

E mint Egyszerű Epertorta E-számok nélkül

Vászon és terítő 

Karinthy egyszer vendéglőbe ment egy gazdag ismerősével. A sokfogásos vacsora után a gazdagember lazán a főpincér kezébe ejtett egy bankót és azt mondta:-  Ezt osszák el.A folyamatosan pénzgondokkal küzdő, de folyton viccelődő Karinthy pedig egy jelentéktelen összegű érmét csúsztatott a főúrnak:- Ezt pedig szorozzák meg.Valami ilyesmi gondolat vezetett arra, hogy egy új sorozatot nyissak a blogban. Ha már utazni, wellnessezni, jacuzziban pezsgőzni nincs pénzünk kedvünk, attól még utazhatunk a képzeletünkben és filmek segítségével. Ha pedig valamilyen hozzáillő ételt választunk a mozis estére, akkor még teljesebb lehet az illúzió.

Bár tudnám, hogy csinálja (I don't know how she does it)




 A recept alapjául szolgáló ötletet a villamoson hallottam reggel háromnegyed nyolckor anyukatársamtól. Munkába tartottunk mindketten és ezen alkalomból gyakran össze szoktunk futni. Örök rohanás, az egyik helyről túl korán indulunk el, a másikra túl későn érkezünk meg. Délután ugyanez, csak a kiinduló és a célállomás cserélődik fel. Gyerekek tanintézményekben, mi pedig igyekszünk…hova is? Önmegvalósítani? Pénzt keresni? Függetlenséget találni? Nehéz ezt megmagyarázni időnként magunknak is, nem hogy cseperedő gyermekünknek, aki körül a legtöbb gyerek anyukája időben be tudja fizetni az ebédet (8-tól 4-ig), nem kell csak rá várni az Anyák napi ünnepségen, mert lerobbant a villamos (idén másodszor is), becsomagolja a tornacuccot és az ünneplőt (te is meg tudod csinálni, ugye? Ha tegnap este szólsz, egyszerűbb lett volna) és ott van az összes daléneklési-, versmondó-versenyen, balettelőadáson és focimeccsen (amiből gyerekenként is több van, mint ahány fizetett szabadság). Ennek híján elmondják neki mások, hogy gyermeke milyen szépen énekelt, mekkora gólt rúgott és nem hiába lett harmadik a mesemondón.
   Erről a helyzetről, a dolgozó anyukák életéről szól a Bár tudnám, hogy csinálja, szelíd humorral, sok igazsággal. Amerikai körülmények, de nem kell hosszú perceknek eltelniük, hogy az ember lánya a földgolyó átellenes oldalán is magára ismerhessen a főszereplőben. Az éjszakai álmatlan forgolódásban elkövetett feladat-listagyártásban, a hullafáradtan hazaérkezős késő esti iskolai sütemény előteremtésben és abban, hogy az első helyen az ember anyuka, ez nem is kérdés. A szereplőválogatás választása a női nézőkre való tekintettel, sokunk megelégedésére Pierce Brosnan-ra esett. A női főszerepet Sarah Jessica Parker játsza, remekül.

E mint Egyszerű Epertorta E-számok nélkül 


 Ez a torta nagyon gyorsan elkészül, ám annál finomabb. Most eperrel csináltam, de az eredeti példány málnából készült és ugyanígy működik őszibarackkal és sárgadinnyével is. Arra is jó, hogy nyáron született gyermekünk születésnapi tortáját villámgyorsan összeüssük akár egy nyaralóban is. A balatoni nyaralás biztosan utazó résztvevője nálunk a kézimixer (vö. palacsinta), ha – gasztroterroristák most fogják be a fülüket - kész tortalapot veszünk, akkor más felszerelés nem is nagyon kell hozzá.



Hozzávalók 
A piskótakarikához 
3 tojás
3 ek. porcukor
3 ek. liszt
egy csipet fahéj
rum vagy rumaroma (opcionális)


A krémhez 
kb. fél kiló gyümölcs (eper, málna, őszibarack vagy sárgadinnye)
4 deci tejszín
4 ek. porcukor
1 cs. habfixáló

 A hozzávalókból megsütjük a piskótaalapot. A piskótakarikát meglocsoljuk rummal, tetejét kirakjuk gyümölcsdarabokkal.

 Egy jó marék gyümölcsöt villával vagy botmixerrel összetörjük, nem baj, ha maradnak darabos részek.

A tejszínt felverjük a porcukorral és a habfixálóval, majd óvatosan, hogy össze ne törjön a hab, összekeverjük a gyümölcspéppel.



A tortakarikát kibéleljük folpakkal, visszatesszük a piskótakarikára, majd rásimítjuk a krémet.

Hűtőbe tesszük legalább egy órára. Tálaláskor a tortakarikát levesszük, a tetejét gyümölcsdarabokkal díszítjük. (Tortakarika híján jénai tálban is készíthetjük.)



A filmben, a válasz, ha egyáltalán felmerült a kérdés, két igen: igen a családra és igen a munkára. Gyermekeimnek azt szoktam mondani, hogy akkor is dolgoznék, ha megnyerném a lottóötöst, és szeretek feladatokat jól megoldani. És az ő feladatuk is az, hogy megtalálják, mi az, ami őket érdekli. Ez biztosan mély benyomást tett rájuk, mert egy másik hegyi beszédem után, amiben indokokat soroltam fel amellett, hogy a lányokkal udvariasan kell bánni és nem szabad őket verni, kisfiam megjegyezte:
- Anyu, te nem is vagy gyenge virágszál!

Légvédelmi sziréna

1. Ez megmosta

2. Ez kicsavarta

3. Ez frissentartotta

4. ez tálalta

Ebben a blogban szándékosan nincsenek reklámok. Hogyisne, én szeretném megmondani, mi szerepeljen az oldalamon. Most például egy nagyszerű konyhai eszköz, a saláta-centrifuga, ami saláta-mosó és salátástál is egyben.

- Anyukám, centrifugájjad ki mán a salátákat! - hát gondolom ez nem egy gyakori mondat a magyar háztartásokban. Gyanús is, hogy minek egy újabb ilyen ketyere. Azért, mert a saláta akkor ízletes, ha az öntetet nem higítja fel a mosólé. Ebben a csinos kis kosárban szépen meg lehet mosni a salátaleveleket, majd megverekedni a tekerés jogáért és egy légvédelmi sziréna hangjához hasonlatos effekttel kísérve hihetetlenül sok vizet csavarni ki a salátalevelek közül. A kosárkából a tálba vissza lehet tenni a megmosott-felvágott leveleket. A hűtőben nagyon sokáig friss marad az így előkészített alapanyag. A csinos tálba az egyéb összetevőkkel, öntettel össze is keverhetjük művünket. 

A világoszöld dizájn kifejezetten jó étvágyat csinál a nyers zöldséghez.

5. ez e két icike-picike mind megette

Játékszabályok

Kicsi fiúnk szeret nyerni, mi tagadás. Látszólag nyugodtan viseli, ha nem nyer. Csak az anyai szív tudja, hogy a szolid fújtatás az orron át micsoda feszültségeket ereget ki a kéményen, mintha csak szunnyadó vulkán szabadulna meg a mélyben tomboló forróság egy részétől.  (feljegyzésekből tudjuk, hogy a felhúzott orr és fújtatás már az édesanyjánál is biztos jele volt annak, hogy valamit nem akar). Krisi olyan jelenetekkel nem szórakoztatja környezetét, mint barátja és sakkostársa, aki a sakkverseny negyedik fordulójában begyűjtötte első vereségét és rettentő sírásra ragadtatta magát. Olyakkorára, hogy amikor kiderült, hogy az én gyermekemmel sorsolták össze a mindent eldöntő ötödik menetre, őszintén kívántam, bárcsak az enyém vesztene, hogy meg tudjon nyugodni valamennyire az a másik kisgyermek. Nehéz dolog ám veszteni – és ezt Mama is tudja, aki, hát, hogy is mondjam, még csalásra is vetemedik a játékban a siker érdekében. Sportpszichológus mondta a rádióban, hogy az élsportoló egyik ismérve lehet, ha nem tud veszíteni. Nem is tudom, hogy elég motiváció-e az, hogy nincs más elfogadható eredmény, csak a nyereség és nincs más út, csak az előre. A felégetett hidak stratégiája, amikor a túlerővel és a biztos vereséggel szemben a hadvezér azt a stratégiát alkalmazza, hogy az egyetlen menekülésre szolgáló utat, a hidat felégeti, így késztetve seregét az egyetlen módra, hogy életben maradjon, azaz a győzelemre. Nem tudom, nem tudom, valami kis hang az sutyorogja a fülembe, hogy igenis tudni kell veszíteni, és ha valami nem megy, akkor alternatív utat, kompromisszumot találni. Kétségeim vannak afelől, hogy a „győzni akarás mindenáron” eredményesebb, mint a „győzni akarás” önmagában.  Az ötödik játszmát kisfiam nyerte, mert a győzelemhez meleg lábra és hideg fejre van szükség.

   Persze, hogy az ember nyertest akar nevelni a gyermekéből. Szerencsére a mienk rafináltabb annál, hogy sem a véletlenre bízza a sikert. Kitalált egy szójátékot, amelynek lényege, hogy tízbetűs szavakat kell mondani és a szabályok szerint, aki mond egy tízbetűs szót, az lehetőséget kap arra, hogy még kettőt mondjon és ez így növekszik exponenciálisan, míg csak összesen mondott már tíz darab tízbetűs szót, mert akkor nyer (ha nem tudna többet mondani, akkor kerül a következő játékos sorra). Hamar átláttam, hogy nagyszerű, önfoglalkoztató játékot talált ki gyermekem, a folytonos nyerés bebiztosítása mellett, mert az ötletével akkor rukkolt elő, amikor szép csendben már kellő számú tízbetűs szót összegyűjtött. Mivel ő kezdte a játékot, gyorsan elmondta a tíz darab tízbetűs szót és már nyert is. Jipijéééé, éljen!

A mi dolgunk pedig csak annyi, hogy hátradőlünk és élvezzük a tízbetűs szavak áradatát. Ilyesféléket például: napfényhang vagy jelvényente. Ez utóbbival hetek óta próbálok értelmes mondatot alkotni. Vajon milyen felhasználási területe lehet ennek a szónak? Az biztos, hogy jelvény a siker egyik jelképe, és ez mindenképpen arra utal, hogy valaki többet is kapott belőle. Elmémbe folyton a következő tolakszik: a katona tíz jelvényente kapcát vált. És mi az Ön mondata, Kedves Olvasó?

Csokoládés-ribizlis muffin

Az édes csokoládé és a savanyú ribizli jól kiegészítik egymást.

A képen látható muffint kisleányom készítette

A muffin-készítéshez az alapreceptet használtam.

Nem tudok megbarátkozni a muffin szóval, nincs ennek valami jó magyar megfelelője? Ha lehet kérni, mondjuk tízbetűs?

A cupcake még jobban bosszant, mármint maga a szó, mert a csinos kis kalap, amit ez a muffin kapott, igencsak kedvemre való.

Hozzávalók

 ¼ bögre porcukor

¾ bögre tej

1/3 bögre étolaj (semleges ízű)

2 bögre liszt

1 tojás

csipet só

10 dkg étcsokoládé

1 cs. sütőpor

egy marék ribizli (fagyasztott is lehet)

Díszítésnek

2 deci tejszín

cukrozott kakaópor

friss gyümölcs

Az étolajat és a csokoládét összeolvasztjuk.

A tojást összekeverjük a cukorral.

Hozzáadjuk a kihűlt olvasztott csokoládét, egy csipet sót, elkeverjük.

Beleadagoljuk a tejet, ezzel is eldolgozzuk.

Hozzáadjuk a lisztet és a sütőport és rövid idő alatt készre keverjük a tésztát.

Végül hozzáadjuk a ribizliszemeket és fakanállal belekeverjük a tésztába.

A muffin-sütő mélyedéseibe adagoljuk, és 25-30 perc alatt 175 fokon megsütjük.

A tejszínt a cukrozott kakaóporral habbá verjük. Ezzel és a gyümölccsel díszítjük a süteményt.

Gyengém a kakaós tejszínhab (a 80-as évek gofridivatjának maradéka), de nem csak nekem, hanem életem párjának is, aki szívből gyűlöli a tejszínhabot és épp ezért nem is volt hajlandó elhinni, hogy ez pedig az. Ő is fújtatott az orrán át, ez a metakommunikációs jel viszont ebben a szövegkörnyezetben azt jelentette, hogy minél gyorsabban szeretne a következő adaghoz jutni a nagyforgalmú tejszínes tálból (eposzi jelzőként pedig elnyerte a Dáthvéder nevet).

Játékszabályok a nagyobbaknál is vannak, igaz a társasjátékot, ami izgalomban tartja az ifjúságot, nem sakknak, nem focinak, nem tízbetűs-szógyűjtőnek, hanem járásnak hívják. Van, aki úgy gondolja, hogy mindenképpen járni kell valakivel. Ki is szemeli hát az ember lánya magának az egyik fiút az osztályból (azt, aki maga sem hitte volna, hogy ez vele megeshet), és sms-ben lerendezi vele, hogy mostantól együtt járnak. Az sms-csatát természetesen a barátnők gyűrűjében végrehajtva, így téve izgalmassá a napközis délutánt.

-        Anyu, olyan izgatott vagyok! – mondja gyermekem a reggeli készülődés során – Ma találkozik Tina és Dani először, amióta járnak!

Hm….érdemes lenne megversenyeztetni ezt a mondatot a katonáról szólóval….

+1 TIPP: a párválasztás egy fontos szempontja lehet, ha az illető, akivel sorsunkat összekötni kívánjuk, nem szereti a tejszínhabot. Így egész életünkben dupla adagra számíthatunk ebből a finomságból, kivéve, ha elővigyázatlanul kakaóport is tettünk bele a felverés előtt. És hogy mindezt honnan tudom? Annyit elárulhatok, hogy a szerelmem ezt nem sms-ben írta meg.

Winnetou avagy Pecsenyekacsa-máj zsírjára sütve szalonnapörccel, friss salátával

Előkerültek a padlásról Édesapa gyerekkori könyvei. Jules Verne, Dékány András művei, Cooper indiános könyvei és a Winnetou három kötete Karl May tollából. A quadrológia első kötetét hamar kivégezte az olvasópalánta. Azonban a második kötet hiányzott, akárhogy kerestük, nem lett meg. Kisfiam elfogadta a könyvajánlómat és az iskolába egy másik művet vitt magával.
   A könyvesboltok már sok dolgot elrendeztek családunk életében, nagy szerencse, hogy az autót is épp egy könyvesbolt mellett parkolom le rendszeresen. Így hónom alatt egy csodaszép zöld kötettel mentem kisfiamért délután az iskolába.
- Jaj, olyan jó ez a könyv, már sok oldalt elolvastam belőle! – fogadott lelkendezve délután a kisfiam.
 - De jó Neked, nekem ugyanis ma nem volt időm olvasni – mondom, hónom alatt pedig éppen gyerekszemmagasságban kikandikált a zöld könyvfül. Erre már a csemete is odanéz, vajon mi az a jó kis könyv, amit nem tudtam egész nap olvasni…nagy volt az öröm! Azóta már a negyedik kötetnél jár, amit szomorúan kezdett el, hiszen a címe ez: Winnetou halála (és mi lesz az ötödik kötetben? – kérdezi csodálkozva a hétkötetes harrypotter- és narnia-rajongó lányom).
    Csodálatos az emberi elme, Karl May ugyanis sosem járt Amerikában, „élményeit” Xántus János Éjszakamerikából írott leveleiből szerezte. Xántus magyar természettudós, utazó, néprajzkutató volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a budapesti Állatkert első igazgatója. A Szabadságharc utáni fogságból szökött egészen Amerikáig, ahol a nagy vasútvonal felmérésén rajzolóként dolgozott, majd a Smithonian Museum felkérésére tudományos expedíciót vezetett. Nem csak leveleket írt, hanem tudományos felfedezéseiről európai előadókörúton számolt be. A drezdai Karl May Múzeumban ma is megtekinthető az a levél, melyben Karl May Xántus engedélyét kéri, hogy róla mintázhassa hősét, Old Shatterhandet. (Én tudom ám, mint jelent az Old Shatterhand! – na, mit jelent? – kérdezem és örülök, hogy most valamit megtudok, ami az utóbbi hónapok angol nyelvvizsgára való készülődésében kimaradt a tanulmányaimból – hát azt, hogy jó öreg Shatterhand!).
    Csodálatos az emberi elme, gyermekem annyira belovasította a napközis csoport tagjait a Winettou-Old Shatterhand páros kalandjaiba, hogy délutánonként winetúsat játszanak, habár a többiek nem olvasták, nem látták a történeteket. Sőt, filmet is fognak készíteni belőle, mondta el kisfiam komoly pofácskával, még a sámlira is felállt, hogy nyomatékot adjon bejelentésének. Szabi, a szőke hajú, kékszemű kisfiú lesz Winnetou, magára pedig jó öreg Shatterhand szerepét osztotta. Azt is kitalálták, hogy a felnőttek piknikeznek, szalonnát sütnek, amíg a gyerekek leforgatják a filmet. Szabi szerint még a moziba is be fogják vinni.

Pecsenyekacsa-máj zsírjára sütve 

Azt nem tudom, hogy Winnetou evett-e pecsenyekacsa-májat, gyanítom nem. Sajnálhatja!

Hozzávalók 
pecsenyekacsa-máj (ha könnyű ebédre. előételnek szánjuk, annyit vegyünk ahányan vagyunk – vagy többet, valaki úgyis repetázni fog)
füstölt szalonna
pici só

A tálaláshoz 
salátalevelek
tökmagolaj
lilahagyma
fehér kenyér

 A füstölt szalonnát felkockázzuk, aranybarnára sütjük, majd kivesszük a sütőedényből. 

A pecsenyekacsa-májat a szalonnazsíron mindkét oldalán átpirítjuk, egy kis vízzel felötjük, épp csak egy ujjnyival. Sózni nem szabad, csak a tányéron, ha szükséges lenne (a szalonnazsír eleve sós)!

Fedő alatt puhára pároljuk, amíg a víz el nem fő róla. Sütés közben meg is fordíthatjuk.

Közben a salátaleveleket összekeverjük nagyon kevés tökmagolajjal, sóval. A szalonnapörcökkel meghintjük, a tányér szélét nagyon vékonyra vágott édes lilahagymával díszítjük, majd a kacsamájat ráterítjük.

Fehér kenyérrel (is) isteni.

Tojásmentes. 
Tejfehérjementes. 
Gluténmentes. 

Édesapja felvetette, hogy a film forgatásához nem ártana, ha a többiek is elolvasnák a könyvet. Így az első kötet másnap reggel az iskolatáskába vándorolt, hogy egyenesen Szabi kezeibe kerüljön.
 - Én az olvasásnak szentelem az életem! – ezt mondta a kisfiam, amikor a hónom alól kezébe vette az indiános könyvet.

Epilógus:
A tanítónéni ezt írta a közösségi oldalon a poszt ajánlójához: Krisi tegnap, a 30-40 centis fűben hason kúszva súgta oda nekem: "Mióta a Winnetou-t olvasom, már kúszni is tudok"; és itt kezdetét vette a kúszva becserkészős játék, amibe szép lassan bekapcsolódott az egész osztály, volt, hogy csak egy-két kikandikáló sapit vagy popsit láttunk a nagy fűben  Nagyon élvezték a gyerekek 

A következő!

Ma házisárkány dúlfúl az m1-en.

Fociskártya a köbön

- Na, ne ijesztgessen! – ezt mondtam a kutya-macska boltosnak, aki mellékfoglalkozásként újságot és fociskártyát is árul, amikor elmesélte, hogy a 25 éves fiaival is járt ki bolhapiacra cserélgetni a kártyákat. Arra már én is rájöttem, hogy a jövő szezonban új album lesz esedékes. A kisfiamnak viszont hiába magyarázom, hogy biztos lehet benne, hogy a kártyákat a gyártók úgy adagolják, hogy egyes focisták csak a szezon vége felé kerülnek majd forgalomba. Ő ezt nem és nem akarja megérteni, legjobban 100 csomag fociskártyát szeretett volna Karácsonyra. Ha annyit nem is, azért Mikulás és Jézuska is hozott jó párat. Ezenkívül pedig marad a cserélgetés. Meg az azzal járó bonyodalmak.

- Anyu, Te mit csinálnál a helyemben? Norbi vissza akarja kapni azt a kártyáját, amit tegnap cserélt el velem, és azt mondta, hogy megver, ha nem adom vissza!

Nemcsak engem, az apját is megkérdezte. Egymástól függetlenül szinte szóról szóra ugyanazt mondtuk:

-        Add vissza a kártyát és mondd meg neki, hogy többet nem cserélsz vele, mert nem becsületes üzletember.

-        Nem, nem adom vissza!

-        Jól van kisfiam. Ez a te döntésed, és neked is kell viselned a következményeket.

Másnap a munkahelyi ebédlőben is elmeséltem a beszélgetésünket. Láttam, ahogy az életet nálunknál praktikusabb oldaláról szemlélők csóválják a fejüket ezt a szofisztikált bölcsész-választ hallva, és helyeslően bólogatnak a kisfiúnk álláspontjára. Egyes sportolók még azt is megüzenték neki, hogy alulról kell lebontani az embert.

-        Na, mi volt Norbival? - kérdeztük a kisiskolást a napközis foglalkozás végén, némi megkönnyebbüléssel eltelve, mivel láthatólag haja szála sem volt meggörbülve.

-        Semmi. Odajött hozzám, megkérdezte, hogy elhoztam-e a kártyát, én meg mondtam, hogy nem! És ezután elment.

Azt hiszem érdekérvényesítő-tanfolyamra a kisfiunkhoz kell beiratkoznunk.

Sütőtökkrémleves tökmagolajjal, snidlinggel

A sütőtökkel úgy jártam, hogy régebben nem szerettem, ám fognélküli, enni tanuló gyermekeim szájába olyan sebesen kellett bekanalaznom, hogy magam is megkóstoltam, mi lehet ebben olyan jó. Egész megkedveltem. A gyerekeim azóta tudnak rágni, a sütőtökből kiszerettek, én viszont benne ragadtam. Ha látok egy szép darabot a boltban, nem tudom ott hagyni. Leves formájában pedig mégis csak a család asztalára tehetem.

Hozzávalók

Egy kiló sütőtök

2 kisebb-közepes szétfővő krumpli

10 borókabogyó

2 ek vaj

1 l kockaleves (bio leveskockából)

Só

Frissen őrölt bors

1 ek alma- vagy borecet

Levesbetétnek

2 ek tökmag

1 ek apróra vágott snidling

4 ek tökmagolaj

3-4 ek olívaolaj

Pirított kenyérkocka

A tököt és s krumplikat megtisztítjuk, felkockázzuk. A borókát apróra zúzzuk. Mivel nincs mozsaram, egy húsklopfolóval jó párat ráütöttem a vágódeszkán.

A vajban röviden átpároljuk a tököt, a krumplit és a borókát, majd felöntjük az alaplével. Sózzuk, borsozzuk és közepes lángon kb. 15 perc alatt puhára főzzük.

Botmixerrel összepépesítjük a levest, hozzákeverjük az ecetet.

A kenyereket felkockázzuk. Egy tepsibe alufóliát teszünk, ezen eloszlatjuk a kenyérkockákat, óvatosan meglocsoljuk olívaolajjal. Alsó és felső lángon addig sütjük, amíg aranybarna nem lesz.

A tökmagolajat. a snidlinget és a kenyérkockákat a tányérban adjuk a leveshez.

Tejfehérjementes.

Tojásmentes.

Gluténmentes.

A focisalbum természetesen Nagyiékhoz is velünk utazott Karácsonykor. Nagynénje is belelapozott.

- Ó. Most már értem ezt a fociskártya-dolgot! – mondta, miután megcsodálta benne az idei szezonban játszó sok csinos sportolót.