2011. április 7., csütörtök

Medvehagymás-szalonnás lepény - Tündének, szeretettel :)



A leggazdagabb ember a világon a boltos, aki a kasszában ül. Hiszen neki fizetjük a sok pénzt. Kisfiam is előállt ezzel a megváltó ötlettel, hogy legyünk boltosok – mivel az az átlagos magyar családot érintő bűvészmutatvány, hogy egy elefántcsordát próbálunk áttuszakolni egy homokóra szűkületén, azaz megpróbáljuk Apa, Anya fizetéséből befizetni a csekkeket, gyermekeim tudatáig is elhatol, nem vagyok híve a Neveljük üvegbúrában a gyeremekeinket!-mozgalomnak.
- Ó, a boltosok dolga nagyon nehéz! Gondold el, ők már akkor is ott állnak, amikor mi csak felkelünk, és még akkor is ott állnak, amikor mi lefekszünk.
- Lehet ülni is – veti közbe kisfiam.
Azért a lényeget megértette, és ő „okosította” ki róla a nővérét is.

A szép csokor medvehagymát nem boltban vettem, hanem a szenvedélyesen – hol gombát, hol hagymát - gyűjtögető kolléganőmtől kaptam. Az étel, melyből kislányom annyira befalatozott, hogy kuglófot már nem is kért, tulajdonképpen a töki pompos alteregója.

Hozzávalók

A tésztához
35 deka liszt
1 cs. szárazélesztő
1 tk só 1 tk kristálycukor 3 ek étolaj
A feltéthez
Medvehagyma
Reszelt sajt
Tejföl
Bacon és/vagy főtt tarja

A hozzávalókból pizzatésztát készítünk. Egy keverőtál aljába 2 deci langyos vizet töltünk, hozzáadjuk a szárazélesztőt és a cukrot, összekeverjük a mixer dagasztó spiráljával, hozzálöttyintünk 3 evőkanál étolajat, ezzel is eldogozzuk, majd a lisztet és a sót. Addig dagasztjuk, amíg a tészta el nem válik az edény falától. Minél tovább dagasztjuk, annál több levegőt kap és annál szebb lesz a tésztánk. Ha úgy látjuk, hogy nem kapunk egy kis cipócskát, ami elég jól össze van állva, módosíthatunk némi liszt, vagy víz hozzáadásával (minden liszt másmilyen, nincsenek pontosan meghatározható arányok). Szerencsére ez a fajta szárazélesztő akár egy kiló lisztet is megkeleszt, úgyhogy elég nagy a játékterünk…

Ha a tészta összeállt, tiszta konyharuhával letakarva meleg helyen kétszeresére kelesztjük (fél-1 óra, a meleg függvényében).

A sütőt előmelegítjük 175 fokra.


A feltéthez kisütjük a szalonnaféléket saját zsírjukon, a medvehagymát csíkokra vágjuk. Az összes hozzávalót összekeverjük egy mély tálban.


A sütőlapot kiolajozzuk, kihúzogatjuk a tésztát, belefektetjük. 5-8 percre a forró sütőbe toljuk, hogy egy kis kéreg keletkezzen a felszínén.


A sütőből kihúzzuk, gyors mozdulatokkal egyenletesen eloszlatjuk rajta a szalonnás-medvehagymás masszát, és még 12-15 percig sütjük.
Tojásmentes.

És hogy a gyerekek mi mindent tudnak másképp értelmezni, mint ahogy vannak. Kicsi lányom fele ennyi idős volt mint most, dúlt a dackorszak éppen – bár ez helytelen szó, mert a dackorszaka születése óta dúl, és egy hangyalehelletnyi szünet után szinte észrevétlen csapott át a kiskamasz korba, ami sokkal előrébb van, mint ahogyan én azt tanultam, hiába, már a kiskamaszkor sem a régi. Hihetetlen drámai jeleneteket generált, és akkor nem egyszer csúszott ki tehetetlenségemben a számon:

- El foglak vinni pszichológushoz. – ami valljuk meg elővigyázatlan dolog volt, mert a pszichológus, mint a lélek trénere, nagyon is jó barátunk lehet. Kislányom viszont annak vette a mondottakat, ami. Fenyegetésnek. Amikor egyszer ismeretlen helyre autóztam vele (befizetni egy költséges hobbit – a szippantást), tőle szokatlan módon végig csöndben volt az úton. Szinte mint egy jógyerek.* Már-már azt gondoltam a nevelésünk nem volt hiába való. Majd megérkezve, remegő hangon azt kérdezte:

- A pszichológushoz jöttünk??????



*A nevelésünk tényleg nem hiábavaló. Kislányunk igazán jó gyerek.

5 megjegyzés:

Fruzsi írta...

Ehhez a gyönyörű naphoz még ilyen remek recept, amit én végre előbb ettem, minthogy itt láttam és még fantasztikusan jó sztorik is!! KÖSZI!

Anyul írta...

Neked mindent! :)

Fruzsi írta...

ÓÓÓ!
Még a végén elbízom magam! ;)

Bianka írta...

Nagyon remek a recept is és külsőre is nagyon guszta

H. Tünde írta...

Köszi, tök jó, remélem pár év múlva én is csak szépen mosolyogva emlékezem vissza a dackorszakra, ami nálunk is tovább tart, mint ahogy a könyvben írták. (kiskamasz még nem lehet)