Vice-verza spárga

Spárgakrémleves és spárgás omlett

Jajj, ez a spárga nem adja magát. Pedig mindig érdeklődéssel olvasom, hallgatom a rávonatkozó híradásokat. Megtudtam már belőlük, hogy a magyarországi gyönyörű nevű Tengelic környékét mintha az Isten is spárgatermelésre teremtette volna, a világ legjobb minőségű spárgái teremnek itt. Hogy a fehér színű onnan nyeri el a halványságát, hogy vakolókanállal, mint a legpraktikusabb célszerszámmal a homokos talajt elsimítják rajta. Amiből aztán nagyon gyorsan kinő, épp ez is a probléma vele, ahogy leszedik a termést, már lehet is előről kezdeni. Ehhez megfelelő munkaerőt találni pedig igen bajos. Ez is az oka, hogy az egyik legsikeresebb termelő, aki elsősorban német piacra szállít, épp beszántani készül kiöregedett spárgaföldjét és nem tervezi az újretelepítést. Azt is mondják, hogy épp a halványítás miatt Magyarországon kívül mindenütt drágább a fehér, mint zöld. Hogy mi nem a legjobb minőséget kapjuk. Mert hogy a spárga csak frissen jó. Ezt magam is tapasztaltam, a legtöbb esetben kinyílt virágú, kifejezetten rossz-szagú spárgák hervadoznak a boltokban, ezért nem is szoktam túl sűrűn venni. Most azonban sikerült igazán friss példányokra lelnem, hát újra megpróbálkoztam vele. Bár készült már a konyhában egytálétel belőle, igazán a levest szeretném kikísérletezni. Most épp itt tartok a nyúlárnyéklevessel végzett, több évet felölelő experimentációim sorában. Egy kicsit jobban állok, mint az a bizonyos kékspárgás leves.

Talán azért nyúlárnyék, mert ahogy a kis dombocskában kidugja a fejecskéjét, pont úgy néz ki az árnyéka, mint egy nyuszi. Júniusban még találkozhatunk vele.

Elsősorban egy spárgás omlettet szerettem volna készíteni, ehhez túl sok volt azonban a fél kiló spárga, így egy leves is megfőtt mellette szépen.

Hozzávalók a leveshez

egy csomag (1/2) kiló zöld spárga

egy fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

olívaolaj

só

bors

1 kk cukor

2 deci tejföl

2 kockasajt

1 bio zöldségleves kocka (elmaradhat)

Hozzávalók a betéthez

kenyér

fokhagyma

Tojásmentes.

Hozzávalók az omletthez

3 tojás

kb. 10 szál spárga a leveshezvalóból

1 fej vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

só

olívaolaj

némi erősebb ízű reszelt sajt

ízlés szerint friss zöldfűszer

fél deci tejszín (elhagyható)

Megpucoljuk a spárgát, a fás végét levágjuk. A 12. szálnál már bánjuk, hogy belefogtunk. Ekkor kinek-kinek ízlése szerinti motiváló zenét ajánlok a Kaláka-együttestől az AC/DC-ig. A 24. szálnál már esélyes Ganxta Zoli Bumm a fejbe című opusza is.

Ezután feltesszük főni a spárgát úgy, hogy a fejek lehetőség szerint kilógjanak a vízből, különben ronggyá főnek. Lobogva forró, egy kiskanál cukorral és sóval (esetleg leveskockával) ízesített vízbe tegyük..

Közben egyesítjük a leves és az omlett összetevőit. Konyha vöröshagymái egyesüljetek! Tehát mindkét vöröshagymát megdínszteljük a kellő mennyiségű olívaolajon, majd megfuttatjuk rajta a préselt fokhagymagerezdeket.

A megfőtt spárgákból kiveszünk tetszés szerinti mennyiséget, mondjuk 10-15 szálat. 2-3 centis darabokra vágjuk. A többi sprágát is kihalásszuk a vízből, az olajos hagyma felét viszont a főzővízbe tesszük, a tűzről félrehúzzuk.

Az omletthez a spárgadarabokat a megdínsztelt hagymára tesszük, ami a serpenyőben visszamaradt. A tejszínnel és sóval felvert tojásokat ráöntjük, megsütjük. (én a kevergetős módszert részesítem előnyben). Meghintjük a friss zöldfűszerrel (bazsalikom), és a reszelt sajttal. Megvárjuk, hogy ráolvadjon.

Nagy élvezettel elfogyasztjuk. És erőt merítünk belőle a leves befejezéséhez.

A spárgaszálak fejét levágjuk, félretesszük. A szálakat feldaraboljuk, visszatesszük a (hagymás) főzővízbe, hozzátesszük a kockasajtokat és addig melegítjük, amíg a sajt fel nem olvad. Összeturmixoljuk. Óvatosan hozzákeverünk 2 deci tejfölt, frissen őrölt borssal és ha szükséges további sózással ízesítjük.

Kenyérkockákat egy serpenyőben megpirítunk (közben ne hallgassuk lányunk zongorajátékát, mert akkor kezdhetjük előről a gyakorlatot). Ha kész, fokhagymát préselünk rá és alaposan összekeverjük.

A kenyérkocka, a spárgafejek és a leves a tányérunkban találkoznak majd. Kisfiunk tányérjában csak a kenyérkocka és a kenyérkocka ad majd randevút egymásnak.

A hétvégén rendezték a Művészeti Iskola nagyszabású évvégi gálaműsorát. Leánykánk többféle művészeti ágban is fellépett, kisfiunk néptáncolt. Tévedésből. Neki ugyanis nem kellett volna fellépnie, de tévedésből őt is levittem a főpróbára. Ott derült ki, hogy csak a nagyovisok szerepelnek majd. De Zsófika néni azt mondta, hogy ha már ott van, álljon be, meglátjuk, hogy tudja-e csinálni. Tudta. Így aztán szerepelt a kis Pittyempöttyöm is, legkisebbként a több mint 100 gyerek között. Itthon nagyon megdicsértük őket, hogy milyen büszkék vagyunk rájuk.

- Én ezt Zsófika nénitől tudom – válaszolta a manó, áthárítva a dicsőséget a tanárának.

Utólag is boldog pedagógusnapot kívánunk!