2010. április 12., hétfő

Kávéleves

avagy Spenótos-csicseriborsós rizs Amikor megfogalmazódott bennem a spenótos rizs gondolata, akkor rögtön mellé társult az is, hogy valamilyen magvat is szeretnék tenni az ételbe. A csicseriborsó már egy ideje a kamrapolcon várakozott arra, hogy ő is színpadra léphessen végre. Így rá esett a választásom, de csak azért, mert annyira kérte. Így azonban csak egy rövid időre tudtam beáztatni. Nem baj, gondoltam, legfeljebb ha majd kemény lesz, vagy ízetlen, vagy mindkettő, akkor nemes egyszerűséggel kipöcköljük a tányér szélére, mint a meggymagot. Vagy mint a kávészemeket a középkor magyarjai, akik nem tudták, hogy hogyan is kellene belőle fekete levest főzni. Nekiláttak hát, a jó szokás szerint – egy kis hagymával-szalonnával, kolbásszal. Finom is lett a leves, csak azt nem értették, hogy a törökök, akiktől a kávébabokat szerezték, minek teszik bele, amikor anélkül is jó… A csicseriborsó azonban puha lett és finom. Hozzávalók ½ kg spenótlevél, friss vagy mélyhűtött 1 nagy bögre rizs ½ bögre csicseriborsó 3 gerezd fokhagyma olívaolaj só bors A csicseriborsót, ha lehet, előző nap beáztatjuk. A spenótleveleket lemossuk, leszárazzuk, és csíkokra vágjuk. Olívaolajon megdínszteljük, amíg zsírjára nem sül (mert a spenót zsíros étel ugyebár). Ekkor megfuttatjuk rajta az áttört fokhagymát, addig, amíg az illatát meg nem érezzük. Hozzáadjuk a megmosott rizst, a csicseriborsót, a sót és frissen őrlünk rá borsot is. Felöntjük kétszeres magasságú vízzel. Addig főzzük, amíg a főzőlé el nem párolog, illetve a rizs puha nem lesz. A tűzről lehúzva keverünk rajta még egyet, hogy a rizs és a spenót szépen egyenletesen keveredjen a lábosban. Önállóan is megállja a helyét, de nálunk sült csirkecomb volt hozzá. Tejfehérjementes. Gluténmentes. Tojásmentes. Olvasgatom a régebbi feljegyzéseimet. Ezeket a gyöngyszemeket kislányom kíváncsisága szülte. Nézegeti a kindertojás papírját, ahol sok nyelven fel van tüntetve a termék ismertetője. - Ez titkosírás? – kérdezi meglepve, amikor a gyönyörűen rajzolt, kalligrafikus arab írást felfedezi rajta. Van egy étel, amit annyira utálok, hogy főzni sem vagyok hajlandó. Még a gyerekeim kedvéért sem. És ide most egy pironkodó szmájlit tennék, ha létezne ez az opció a blogger programjában. Ezért kislányom egy ideig nem is sejtette miféle étel lehet a tejbepapíR…. A férjem ráunt a makacsságomra és kézbe vette azóta az ügyeket, úgyhogy a család nem marad tejbegríz nélkül. Már csak a tintalevest kéne kitalálni a tejbepapírhoz. Apropó a tintahalat sem igen kedvelem….

3 megjegyzés:

Bianka írta...

Nem lehet rossz ;)

Anyul írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Anyul írta...

Bianka,
annyira nem, hogy a fogyókúrámat is felfüggesztettem miatta. Igen. Nem csoki, süti, fagyi, hanem SPENÓT miatt....