Diós, sárgarépás sütemény cukormentesen

„Alkotói válság”, ez az én bajom*. – mondanám, ha én lennék Füles a Micimackóból. Munka, munka és munka - az igazság viszont ez.

Sokat beszélgetünk gyerekeimmel az Élet Értelméről, a munkáról, a pénzről, az igazi értékekről. Arról, hogy mért kell nekik korán kelni, és mért érünk csak későn értük a tanintézményekbe (érdekes módon valahogy mindig innen indul a megbeszélés). Kisfiam képzeletét az egész okfejtésből viszont mintha túlságosan is megragadta volna a munka ellenértéke. Nehéz elmagyarázni azt, amit az ember maga sem mindig ért. Nem azért dolgozunk, hogy pénzt keressünk, hanem azért kapunk pénzt, mert dolgozunk, ami fontos, hasznos, érdekes, vagy valami efféle (rémlik még „a nem azért élünk, hogy együnk….” stb. rigmus is, meg volt valami olyan kezdetű is, hogy „nem minden bogár rovar…” ja az valami más). Na, hát én mondom a kisfiamnak:

-          Drágám, nem a pénz a legfontosabb dolog a világon! – és folytatnám ugye a mindenki által jólismert „Szent Szülő Intelmei fiához’ remekmű pontjainak tételes felsorolásával, úgy mint szeretet, család, tisztesség, szabadság, kinek-kinek saját fontossági sorrendje szerint. De nem tudom belelovalni magam a szónoklatomba, mert a gyakorlatorientált emberpalánta megakaszt:

-          Hanem az ÉLELEM!

Kedves Olvasóm, lássuk be, a gyereknek igaza van. A szükségletpiramis alapeleme a biztonság, és úgy rémlik több évtizeddel ezelőtti tanulmányaimból, hogy rögtön utána a táplálék következik. Fordítsuk hát tekintetünket az élelem felé!

Diós sárgarépás sütemény cukormentesen

Néha tényleg nehéz mindig valami újat kitalálni, egyáltalán kitalálni valamit. Gyanítom, ez lehet a gasztroblogok népszerűségének az egyik oka. Most viszont ketten is a segítségemre siettek és új impulzusokat adtak. Egyikük Törökországban élő barátnőm, ha nevezhetem annak, és most mi hívjuk őt úgy: Nap. Naptól kaptam gasztroblogger tevékenykedésem egyik legmeghatóbb levelét, legújabban pedig recepteket kapok tőle, mint ahogyan ezét a süteményét is.

A másik impulzust pedig a már említett Nature Cooktától kaptam, aki az érdekes liszteken kívül édesítőket is küldött. Ezt a süteményt a Xukor nevű termékükkel sütöttem. Tisztesség ne essék szólván, ódzkodom minden mű dologtól (hát igen, a fogszabályzót sem kellett volna kivennem 2  használat után…), de ez a készítmény csak növényi eredetű és biogazdálkodásból származik, ezzel pedig meggyőztek. Nagyon könnyű volt dolgozni vele, mellékíze pedig egyáltalán nincs, így remekül be tudom illeszteni tavaszi fogyókúrás wellness-programomba is.

Hozzávalók

A tésztához

3 pohár Xukor Zéró

5 egész tojás

2 pohár reszelt sárgarépa

1 pohár durvára vágott dió

2 pohár liszt

1 zacskó sütőpor

Krém a tetejére

 5 ek Xukor Zéró

3 evőkanál liszt

1 egész tojás

2 deci tej

1 van

Liás cukor (ha lehet, igazi vaníliával)

3 ek tejföl

A diókat deszkán egy nagy kés segítségével gyorsan felaprítom, a répákat az almareszelőn lereszelem. Nap elmondta, hogy ő nem tett bele diót, és a sütemény anélkül is „működik”.

Összekeverem a tojásokat a cukorral egy nagy tálban, mixer segítségével. Hozzáadom a lisztet és a sütőport, majd a répát. A diót fakanállal keverem a masszához.

Tepsibe sütőpapírt fektetek, és a tésztát ebbe öntöm. 180 fokra előmelegített sütőben 50 perc alatt aranybarnára sütöm.

A krémhez mixerrel összekeverem a tojást és a Xukort hozzákeverem a lisztet, felöntöm tejjel, és habverővel simára keverem. Beleadom a vaníliás cukrot is. Folytonos kevergetés mellett besűrítem. Ha kihűlt, hozzáadok 3 evőkanál tejfölt.

Az eredeti recept szerint 5 deci tej kell bele, tejföl viszont nem. Nálunk azonban tejhiány, ámde tejföl-felesleg mutatkozott, így alakítottam át a receptet.

A kihűlt tésztát felkockázzuk, a tetejét megkenjük a krémmel.

Cukormentes.

Kisfiamnak nem csak a pénz, hanem a szív ügyeihez is van hozzáfűznivalója. Az eurovíziós dalfesztivál (amelynek megtekintése egy igazi kínzással ért fel a számomra, de hát a gyerekért mindent!) észt versenyzője azt nyilatkozta, hogy az általa elénekelt dal egy olyan érzésről szól, amit minden férfi átélt már: a szerelem vak.

-          Hát én ezt még nem éreztem! – mondta felháborodottan a 120 centis férfi ekkora oktalanság hallatán. Majd hátat fordított a tévének, és a kanapén párnákból, plédekből kialakított mókusfészekben jóízűen elaludt.

* Nagyképűség, ez az én bajom. – így hangzik az eredeti mondat.

 

Aki most ellátogat a Nature Cookta weboldalra, az 10 %-kal olcsóbban vásárolhat az internetes áruházban a következő kuponkód segítségével: hazi12. A kuponkódot a vásárlás véglegesítésekor kell az ajándékutalvány mezőbe beírni! 

Tökmagos pogácsa tökmaglisztből

Kísérletezni, újat csinálni mindig is szerettem, még akkor is végigcsinálom a „kalandokat” ha közben nyúlszívem reszket. De hát az ember nem zárhatja magát a félelmei kalodájába, különben oda a szabadság. Amikor friss jogosítvánnyal kellett útra kelnem a beláthatatlan messzeségben (mondjuk 5 km) található P+R parkolóba, akkor az óráknak tűnő, mintegy 8 perces út alatt azzal bíztattam magam, hogy hiszen Kolombusz Kristóf is az ismeretlenbe hajózott, mégsem jutott eszébe a visszafordulás. Visszafelé meg már úgyis a férjem fog vezetni.

Pöttömnyi koromban pedig a játszótéri fa tetejét néztem ki úticélul. Igaz, már a legalsó ágon elakadtam, és lábammal átkulcsolva a vízszintes ágat, élet és halál közt lebegtem olyan 20 centiméteres magasságon, ami akkor szakadéknak tűnt. Éreztem, hogy egyedül nem fogok kikecmeregni nagy megszorultságomból. Kiabálni viszont olyan zsenáns lett volna. Megzavarni a vidáman hintázó, homokozó gyerekek és anyukák népes seregét. Valamit azonban tenni kell! Így csak halkan, magam számára is alig hallható módon mondogattam csendben, hogy segítség. Az anyai fülnek azonban ez épp elég hangos volt. Mert ahogy nézte, hogy mit csinál az ő kismedvéje olyan hosszasan az ágon, látta, hogy itt bizony segítségre van szükség. Nem akart megijeszteni, és hátulról közelített felém, így hallhatta meg ezúttal már nem csak a lelki füleivel az elsuttogott segélykérő szavakat. Most viszont jó hangosan ordítom, hogy a messze távolban is hallatszódjon: NAGYON BOLDOG ANYÁK NAPJÁT KÍVÁNOK AZ ÉN ÉDESANYÁMNAK!

És egyúttal minden édesanyának, amiért nap mint nap Kolombuszt lepipáló próbákat kiállva hessentenek el minden rosszat és teremtenek szép új világot gyermeküknek!

Ebben a blogban nincsenek reklámok. Szándékosan. Szeretném, ha a béke és a nyugalom szigete lenne, ahol semmiféle elköteleződés nincs. Úgyis van abból épp elég. Most mégis kivételt tettem egy termékcsaláddal, izgatja a fantáziámat ugyanis a sokféle különleges liszt, amit a Nature Cookta forgalmaz. Mert ki hallott már olyanról, hogy mákliszt, meg szőlőmagliszt, meg gesztenyeliszt? És egyáltalán mire jó a tökmagliszt vagy a kókuszliszt?

A tökmagliszt különösen ajánlható azoknak, akiknek vasra vagy magnéziumra van szükségük, és/vagy a Sors még azzal is megtréfálta őket, hogy a gluténérzékenység mellé esetleg még egy mogyoróallergiát is sikerült begyűjteniük, így például gesztenyelisztet nem ehetnének. Alacsony a szénhidrát-, magas a rost- és fehérjetartalma, fogyókúrázóknak is ajánlható.

A közös nevező a sokfajta őrlemény között a gluténmentesség mellett az is, hogy tele vannak ásványi anyagokkal és vitaminokkal. A tökmagliszt zöld színe pedig egyből megragadta a képzeletemet.

Hozzávalók

25deka Nature Cookta tökmagliszt

15 deka (teljes)kiőrlésű liszt

3 deka élesztő

2 egész tojás

1 tojássárgája

4 ek tejföl

10 + 10 deka vaj

1 tk só

15 deka füstölt szalonna (elhagyható)

1 ek szalonnazsír (elhagyható9

Kb. 5 deka liszt a nyújtáshoz

A tetejére

1 tojásfehérje

Egy marék hántolt tökmag

Egy mélyebb tálban összekeverjük a hozzávalókat, a Nature Cookta tökmaglisztet, a teljeskiőrlésű lisztet az élesztőt, a tojásokat. Összedolgozzuk, majd hozzáadjuk a többi összetevőt is: a tejfölt, a sót, 10 deka vajat. Épp túrós csuszát készítettem a pogácsával párhuzamosan, és hogy, hogy nem, belepottyant a tésztába 15 dekányi füstölt szalonnából készült pörc és egy kanál szalonnazsír is.

A tálat letakarva kb. egy órán át kelesztjük a tésztát.

Ezután jól alálisztezve, a tetejét is beszórva, kinyújtjuk, és a félrerakott 10 deka vaj egyharmadát rácsipegetjük a tésztára. Alulról, felülről behajtjuk, majd oldalról is, mintha csak egy zsebkendőt akarnánk kilencbe hajtani. Ismételten kinyújtjuk, megint hajtogatunk. Ha van kedvünk, megcsináljuk harmadszor is, majd visszatesszük a meleg helyre és fél órát kelesztjük.

Ezt a folyamatot addig ismételjük, amíg tart a vaj, a végén megint pihentessük egy fél órát.

Ebből látható, hogy tulajdonképpen tamagocsit melengetünk keblünkön. Olyankor készítsünk efféle hajtogatott (leveles) pogácsát, amikor amúgy is sokat térülünk-fordulunk, és kb. félóránként ráérünk 5 percet bíbelődni szépen fejlődő gyermekünkkel.

Ha az utolsó félóráját is kipihente a mohazöld tésztánk, akkor 3 centis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, a tetejét bevagdossuk, megkenjük a maradék tojásfehérjével, és pogácsánként 4-5 hántolt tökmaggal megszórjuk.

Előremelegített sütőben 175 fokon 25 perc alatt aranybarnára készre sütjük.

Gluténmentesen csak tökmagliszttel.

Tejfehérjementesen Liga margarinnal, vagy csak olvasztott szalonnazsírral.

Aki most ellátogat a Nature Cookta weboldalra, az 10 %-kal olcsóbban vásárolhat az internetes áruházban a következő kuponkód segítségével: hazi12. A kuponkódot a vásárlás véglegesítésekor kell az ajándékutalvány mezőbe beírni!

http://www.biobolt.e-tar.hu/