Két őszi muffin

A muffinos könyvemben*, amit Apukám hozott Amerikából, rátaláltam az alapreceptre…hiába is volt az első oldalon, ez nem volt színes, szagos, táncos darab. Viszont az volt mellé írva, hogy a kiadó ajánlásával. És most már az én ajánlásommal is, mert valóban nagyon egyszerű, és azzal lehet ízesíteni, ami éppen akad otthon. Ősszel például szilvával, pisztáciával, gesztenyével…

Szilvás-pisztáciás muffin

Az amerikai alaprecepten azért egy kicsit módosítottam, az összetevőkön nem, csak az arányokon. Zárójelbe odaírtam az eredeti recept mennyiségeit is.

 

2 bögre liszt

1 bögre porcukor (1/2 bögre)

1 egész tojás

1/3 bögre étolaj

¾ bögre tej

2 teáskanál sütőpor (3 teáskanál)

Csipet só (1/2 teáskanál…naná még fizethetek utána egészségtelenségi adót)

Eddig az alaprecept. A szilvás muffinhoz adjunk hozzá egy jó marék szilvát kimagozva, kockákra vágva, ha szeretjük, egy kávéskanál fahéjat, valamint 1/3 bögre apróra vágott pisztáciát Ez utóbbi nem az ősznek köszönhetően ugrott be a kamrapolcra, hanem a Húgomnak, aki élelmiszerlaborban töltötte a szakmai gyakorlatát egy hozzánk közel eső országban. Ebből is látszik, hogy ez egy igazi családi összefogásos globalizált muffin.

A sütőt előmelegítjük 175 fokra. A muffintepsit margarinnal kikenjük, vagy beletesszük a papírformákat. A margarinozás tökéletesen elegendő megoldásnak bizonyult, a muffinok gyönyörűen kijöttek a sütőformából. Nem utolsósorban pénztárca- és környezetkímélő megoldás is.

A tojást összekeverjük a porcukorral, mixer segítségével, majd hozzáöntjük az étolajat, a fahéjat és végül a tejet, ezekkel is jól elkeverjük.

Fakanálra váltunk, a masszába gyors mozdulatokkal belekeverjük a lisztet, a sütőport és a sót.

Végül pedig a pisztáciát és a szilvát.

A muffinsütő mélyedésébe töltjük, és 35 perc alatt aranybarnára sütjük.

Csokoládés-gesztenyés muffin

Ehhez a muffinhoz gesztenyelisztet használtam, melyet a nature cookta jóvoltából ismertem meg, csakúgy, mint a tökmaglisztet. A gesztenyeliszt miatt a sütemény gluténmentes. És határozottan gesztenyeízű.

Hozzávalók

2 bögre gesztenyeliszt

1 bögre porcukor

1 egész tojás

1/3 bögre olvasztott margarin

¾ bögre tej

2 teáskanál sütőpor

Csipet só

12 deka étcsokoládé apró kockákra vágva

A tetejére

8 deka étcsokoládé

5 deka margarin

Mixer segítségével összekeverjük a sokrot és a tojást. Óvatosan hozzákeverjük az olvasztott margarint, majd a tejet.

Fakanállal belekeverjük a lisztet, a sót és a sütőport. Végül a csokoládét.

175 fokon, előre felmelegített sütőben 30 perc alatt késre sütjük.

A margarint és a csokoládét összeolvasztjuk, és a muffinok tetejét bevonjuk vele.

Gluténmentes.

Elkezdődött az iskola, és vele a nagy kérdés is, milyen különórákra járjon a gyerek? Mi azt gondoltuk, hogy az elsős elsősorban is legyen elsős, aztán majd meglátjuk. Csak hát mindig van egy szuper(nek látszó) ajánlat. A mostani az egy hegyikerékpár edzés volt, amire többen is szívesen jártak volna. Így az a régi ovistárs is, aki gyorsan fut, nagyon gyorsan. Kisfiam kicsit aggódik, hogy biciklizni is gyorsabban fog mint ő. Márpedig gyermekemben nagy a versenyszellem, ő akar lenni az első. A kis elsős. Hiába is győzködjük, hogy honnan tudja, hogy ki a gyorsabb, meg még fejlődhet, ezért is jár majd biciklizni.

-          Majd a jövő megmondja! – ez a végső érve, amivel két vállra akar fektetni minket. Hiszen a jövő nagyobb hatalom, mint mi.

-          A jövő nem beszél. – ezt meg a lányom mondja. Ezután tényleg nincs mit mondani.

* Pillsbury: Best Muffins and Quick Breads, New York 1999

SEGÍTSÜTI!!!! Amerikai áfonyatorta mandulaforgáccsal

Itt van az ősz és vele a segítsüti. Az őszi segítsüti-csapat a Tűzoltó utcai gyerekklinika intenzív osztályának gyűjt speciális ágyra. Nagyon megható volt látni, hogy a klinika és az Őrzők alapítvány dolgozói mennyire szívükön viselik a – a szó szoros és átvitt értelmében vett – gyermekük, gyermekeik sorsát. Nagyon drukkolok nekik, hogy összegyűljön a pénz, hiszen ahogyan elmondták, ez az ágy hozzájárulhat, hogy több gyermek intenzív terápiás kezelése lehessen sikeres és így többük mosolya maradhasson velünk.

Az áfonyatortára és a többi süteményre a www.segitsuti.hu internetes oldalon lehet licitálni szeptember 20-áig!

Hozzávalók

A tetejére a morzsához:
¼ bögre liszt

¼ bögre barna cukor

½ teáskanál fahéj

3 evőkanál margarin vagy vaj

2 evőkanál szeletelt mandula

2 evőkanál zsemlemorzsa a tortaforma megszórásához

A tésztához:
2 bögre liszt

1 bögre porcukor

1 zacskó sütőpor

¼ teáskanál szódabikarbóna

csipetnyi só

½ teáskanál fahéj

1 csésze friss, vagy fagyasztás után kiolvasztott kékáfonya

2 tojás

1/3 bögre narancslé/ vagy egy citrom leve

¼ bögre olvasztott vaj vagy margarin

1 bögre tejföl

1 teáskanál reszelt narancshéj/ egy citrom reszelt héja

Felmelegítjük a sütőt 175 fokra.

Egy kapcsos tortaformát kivajazunk, megszórjuk a zsemlemorzsával.

Egy kis tálban gyors mozdulatokkal összekeverjük a morzsa hozzávalóit.

Egy nagyobb tálban összekeverjük a száraz összetevőket, azaz a lisztet, a porcukrot, a sütőport, a szódabikarbónát, a sót és a fahéjat,

Egy másik tálban a margarint a tojással, a citrom- vagy narancslével, a citrom- vagy narancshéjjal, és a tejföllel.

Egy fakanállal, gyors mozdulatokkal keverjük össze a két tál tartalmát, az áfonyát is adjuk hozzá.

Öntsük a sütőformába a tésztát, szórjuk rá a barnacukros morzsát. A meleg sütőben süssük 35-45 percig.

A sütőből kivéve 10 percet pihentessük, majd melegen, vagy hidegen fogyasszuk. A férjem gyorsan kevert hozzá egy kis vaníliapudingot is, de mi többiek már csak a második szeletet ettük vele, mert az elsőt villámgyorsan befaltuk.

Padlizsánkrém klasszik, vagy majdnem az

Tiszta erőből nyár, a kedvenc évszakom. Talán inkább a július, az még olyan, mint a szombat, az ígéret, még előttünk van a nagyja. Az augusztus pedig a vasárnap, a beteljesedés, az igazi pihenőnap. Ilyenkor, épp, mint vasárnap, mintha lelassulna az ország, van, aki a régóta halogatott házkörüli feladatokkal van elfoglalva (vö. flex), de a legtöbben mégiscsak a pihenéssel. És ott az ünnepien megterített asztal, rajta a dinnye, a barack, a szőlő, piros húsú paprikák, gyerekszájon végigcsorgó paradicsomok, főtt kukorica, szilva, parázson sült húsok.

Kisfiam a nyáron két jelentőségteljes személyiséget is a szívébe zárt. Jártunk a Kis-Balatonnál a mesebeli Kis-Diás szigeten, ahol Fekete István ihletet merített a Tüskevár megírásához. Áldott hely, megnyugtató és titokzatos, otthonos és fenséges. Onnan nézve olyan távolinak és zajosnak tűnik a strandolás (közelről nézve azért korántsem volt az), és olyan tisztának, egyszerűnek az igazi természet. Felépítették Matula bácsi kunyhóját is, mondom, varázslatos hely. Sőt kiállították a fotóját is annak a halászból lett első vadőrnek is, aki mintául szolgált Matula bácsi alakjának megformázásához.   

   Hazaérvén két ülésben megnéztük az egész filmsorozatot. És nem csak azt, mivel kisleányom egy kisebb műtétje házhoz szögezte a családot. Így legalább végigdrukkoltuk az egész olimpiát, és olyan klasszikusokkal is megismerkedtek kicsinyeink, mint Jaques Foche és az a nagy darab verekedős*. Kisfiam nem is tudta eldönteni hirtelen, ki is legyen az ő igazi hőse, ezért testvérét kérdezte meg:

-          Mimi, neked ki a kedvenc szereplőd, Matula bácsi, vagy Bádpencer?

És ha már a kedvenceknél tartunk, azt kérdezte tőlem a kislányom, hogy melyik zöldséget szeretem a legjobban, amire a válasz természetesen a padlizsán. Olyan titokzatos volt ez a növény a nyolcvanas években, és tulajdonképpen még ma is az. Azt a klasszikus vineta-krémet például sosem kóstoltam eredeti helyszínen. Így sem hagyománynak, sem tudásnak nem kellett vezérelnie, amikor ezt a feladatot adtam magamnak. A korábbi verzió után valami újat akartam. Azt hiszem, ez már közelebb van a klasszikus változathoz. A családomat mindenesetre nem gyötrik efféle kérdések, hanem pillanatok alatt tüntetik el az egyre több padlizsánból készülő krémet.

Azért is szeretem ezt készíteni, mert 200 forintért majdnem egy kiló padlizsánt adnak az augusztus végi piacon, így igazán pénztárcabarát reggeli-vacsora.

Hozzávalók

Padlizsán

Lila hagyma (ha lehet addig keressünk, amíg finom édes fejeket nem találunk)

Majonéz

Só frissen őrölt bors

A padlizsánokat 175 fokon, méretüktől függően 30-50 perc alatt megsütjük. Ha már barnul a héja, akkor biztosan jó. A sütőből kivéve leborítjuk egy tányérral, hogy az alatta fejlődő gőzben elváljon a héja a húsától. Meghámozzuk, összetörjük. Én krémessé zúzom (az éjszakában, bébi) ezt a változatot, de vineta-krém-területről származó kolléganőm azt mondja, hogy ő szereti inkább darabosabban.

Apróra vágom a lilahagymát, és a sóval, frissen őrölt borssal, majonézzel együtt (ez legyen kb. a padlizsán mennyiségének harmada) összekeverem a padlizsánnal.

Egy kis állás biztosan jót tesz neki.  

Gluténmentes.

Tejfehérjementes.

Tipikus nyári elfoglaltság gyermekek számára a szülő munkahelyének meglátogatása. Izgalmas megnézni, hogy dolgozik anyu, apu, amíg az ember az iskolapadot koptatja. És érdekes az első félóra után is, ha más gyerekek is eljöttek szüleikkel építeni a kapitalizmust. Lehet unózni, számítógépen játszani, fecserészni és az irodában fellelhető felszereléssel újságot szerkeszteni. Aminek a címe, ki tudja milyen megfontolásból MÓKUSKERÉK.

Kívánom, kedves Olvasó, hogy Te ne ezt az újságot vedd a kezedbe, hanem ahogyan az idő kereke őszbe fordul, kitartson még a nyári lendület!

* (természetesen volt társasjáték, meseolvasás, az egészségeseknek biciglizés, fáramászás és futás is)

Paradicsomos-oregánós csirkemell sütőzacskóban

-   Azt tudtátok, hogy én mindenkinél előbb ébredtem fel? – rendszeresen ezzel a beköszönő mondattal érkezik a konyhába a jóízű alvás nyomait magán viselő ürgeszemű kisfiam a nyári reggeleken, amikor mi már többnyire túlvagyunk a reggelin, és épp a napi (elektronikus) sajtó átböngészésével, a harmadik bögre tea megivásával, kellemes fecserészéssel vagyunk elfoglalva, miután felkelésünk után kiságyában először is betakargattuk édesen alvó dedünket és úgy döntöttünk, hadd aludjon még. Leánykánk amúgy is be szokta jelenteni ágyban olvasási szándékát. Amikor rámutatunk arra a tényre, hogy a körülmények ennek némiképp ellentmondani látszanak, hevesen tiltakozik.

   Ennél is meglepőbb unokahúgom kijelentése, miszerint ő sohasem alszik. Bár ebben lehet valami logika, elvégre, amire vissza tud gondolni, akkor mindig ébren van.

   A kisfiam barátja is magabiztosan állította, hogy ő pontosan tudja, hogy mi fog történni a filmben, amit életében először látott nálunk.

   Szeretem, amikor a képzelet még annyira élénk, hogy tökéletesen valóságos az elképzelt világ.

Az úgy volt, hogy szomszédasszonyom gombatrágyával készítette elő a talajt a veteményesében és ez olyannyira jó megoldás, hogy rengeteg zöldség termett nála. Így mi is kaptunk egy nagy tál paradicsomot. A csodaszép arany és piros lampionparadicsomoknak nem lehet sem főve, sem nyersen ellenállni!

Hozzávalók

Csirkemell

Paradicsom

Fekete olajbogyó

Fokhagyma ízlés szerint

Újhagyma

Friss oregánó

Só

Szeretem a sütőzacskót, mert olyan finom puhára párolódnak benne az ételek. Viszont az előkészületek során kiderült, hogy amit a fiókban sütőzacskónak gondoltam, az valójában befőző fólia. Sebaj, kislányommal hajtogattunk alufóliából két tasakot.

 

Egy nagy tálban összekeverjük a zöldségeket: a félbevágott paradicsomokat (ha nincs apró paradicsomunk, akkor vágjuk több darabba), a karikákra vágott újhagymát, a préselt fokhagymát. Hozzákeverjük a sót, az oregánót és a fekete olajbogyókat. Olaj nem szükséges. Eredetileg akartam beletenni, de tökéletesen elfelejtettem és egyáltalán nem hiányzott!

A csirkemellet vékony szeletekre vágjuk és hozzákeverjük a zöldségekhez. Beletöltjük a tasakokba, majd 200 fokon 50-60 perc alatt készre sütjük. Rizzsel tálaljuk.

Ha 15 deka csirkemellet eszünk meg ebből az ételből, akkor az hozzávetőleg 250 kcal. Ezt 10 deka főtt rizzsel (130 kcal) elfogyasztva bőven az 500 kalória alatt maradunk!

Gluténmentes.

Tejfehérjementes.

Tojásmentes.

A két kisfiú rendkívül érdeklődő, sokat is tudnak a világunkról, igaz az információk néha kicsit összekeverednek (vö. római harcosok és közben fapuskával lőnek). A vendéggyerek például elmagyarázta, hogy az egész világ molekulákból áll. Szemléltetni is szerette volna, amiről beszél, ezért példa után kutatva körülnézett:

- Például van függönymolekula is! – vágta ki a nagy tudományt.*

* Egyik kedvenc filmem, a Gyalog galopp jelenetére emlékeztetett, amikor a várban áll az ablaknál a várúr a fiával, körbemutat birodalmán és azt mondja:

- Egy szép napon ez mind a tiéd lesz, fiam!

- Mi, a függöny?

Húsgombócok bazsalikomos paradicsommal, mozarellával

 - Jajj, úgy félek, hogy nem fogok tudni úgy járni, mint korábban! – ezt mondja drámai vénával meglehetősen megáldott leánykám egy kisebb orvosi beavatkozás, talpról való szemölcseltávolítás után. Ettől nem kell tartani, bár nyilvánvalóan átvette rettegő anyai nyúlszívem félelmeit. Hiába is próbáltam összeszedettnek látszani, ha a mosdó felé fordulva remegő kézzel a világ négy égtája felé locsoltam a betadint a vattás pálcika helyett. Még jó, hogy az apjuk az ilyen ügyekben kellő határozottságot és kézügyességet mutat fel, és kezébe vette az irányítást.

   Na de mit is lehet csinálni a nyár közepén szobafogságra ítélt, szerencsére olvasni nagyon szerető gyermekkel? Többet, mint az első nekifutásra látszik. Neki lehet látni a még tavaly beszerzett 1000 darabos puzzle kirakásának, vendéggyereket hívni, kártyapartit rendezni, közösen szakácskönyveket nézni, majd süteményt sütni, zongorázásra fanyalodni, a gyerekszoba ajtaján levő festménygyűjteményt friss alkotásokkal feltölteni. És persze mindenekelőtt nézni az Olimpiát és a Sziget kiemelkedő eseményeit. Az Olimpia, persze, hogy magával ragad kicsit és nagyot egyaránt. Az egy dolog, hogy az ember már-már elviselhetetlennek érzi a feszültséget, amit átél, amikor azért drukkol, hogy gyorsabban, már csak egy karcsapás, lapátolás, még egy gól kellene. De vannak olyanok, akik ezt a nyomást azonnal ki is kell, hogy engedjék egy szelepen, ami jelen esetben a szájuk. Nincs felhatalmazásom rá, hogy részletesen leírjam a drukkolás körülményeit, annyit azonban elmondhatok, hogy az összes társasházban, ahol korábban laktunk, a szomszédok, tekintettel az sokéves jóviszonyra, a férjem amúgy szolid, rendkívül barátságos természetére és égszínkék szemére, annyi azért mondtak, hogy hallottuk, hogy drukkoltál, Vilikém! És az is biztos, hogy a vendéggyerek maradandó élményekkel ment haza.

   A sokféle esemény közötti kapcsolgatás során a csatornákat váltó kéz egy pillanatra megdermedt a Nóta TV adásán, amelyben egy fővárosi színművész a színpadon, tuják között éppen ott tartott Petőfi gyönyörű versének hmmm…..Fáy Miklós testi és lelki épségét veszélyeztetően megzenésített változatának előadásában, hogy „az éj közepén, s oda leviszem azt”. Nagyonművész és bonyóspityu mulatósát váró leengedett karú, hátulról is ledermedt látványt nyújtó közönség nem találtak egymásra. Kisfiam érdeklődését is felkeltette ez a ritkán hallható csoda:

- Ez a Sziget? – vétette el a művészi besorolást.

Az úgy volt, hogy miután összekevertem a töltött paprikába a darált húst, úgy éreztem, büdös. Hívtam a vadászkutya szaglószervével megáldott férjemet, aki szintén bizonytalan volt. Így hát úgy döntöttünk, hogy ezt nem használjuk fel, és leszaladt egy újabb adag húsért. Gyorsan befejeztem az ételt, és újra szagoltam az addig félretett masszát, de már nem éreztük azt a szagot. Ezért kifőztem ezeket a gombócokat is. Igenám, de a paradicsomszósz kevés lett volna a kétszeres adaghoz. Így szépen a hűtőbe tettem a jénaiba kimert kifőtt gombócokat. És szerencsés kézzel nézegetés céljából levettem egy Jamie Oliver könyvet a polcról, amiben szerepelt egy húsgombócos recept, persze teljesen másképp, de ötletindítónak jó volt.

Hozzávalók

A gombóchoz

fél kiló darált hús

egy marék rizs

fél fej vöröshagyma

só

bors

majoranna

Az öntethez

5-6 paradicsom

fél fej vöröshagyma

2-3 gerezd fokhagyma

olívaolaj

oregánó

só

friss bazsalikomlevél

A tetejére

Egy mozarella golyó szeletekre vágva

A vöröshagymát apróra vágjuk, összekeverjük a hozzávalókat. Gombócokat formálunk belőle, és forró vízben 30-40 perc alatt megfőzzük, és jénai táéba rendezzük.

Közben elkészítjük a paradicsomos öntetet.

A paradicsomokat megfosztjuk a héjuktól. Nem nagy ördöngösség, egy hőálló tálba (én levesestányérba szoktam) beletesszük a megmosott paradicsomokat, és leöntjük forró vízzel, pár perc múltán megfordítjuk, hogy a másik felén is elváljon a héja. Ezután könnyűszerrel le lehet húzni a paradicsomok héját. Félbevágjuk, majd felszeleteljük őket.

Az vöröshagymát apróra vágjuk, megdínszteljük az olívaolajon, majd hozzápréseljük a fokhagymagerezdeket, de épp csak elkeverjük, amíg az illatát megérezzük, és már keverjük is hozzá a paradicsomszeleteket. Megfűszerezzük a sóval, borssal, oregánóval, majd kb. negyedóra alatt puhára főzzük. Arra ügyeljünk, hogy maradjon leve. Amikor lehúztuk a tűzről, belekeverjük a friss egész bazsalikomleveleket. És az egész szószt a húsgombócokra öntjük.

A tetején szépen elrendezzük a mozarella-szeleteket, és 175 fokon kb. 20 perc alatt a sajt olvadásáig-pirulásáig sütjük.

Gluténmentes.

Tojásmentes.

Tejfehérjementesen sajt nélkül.

A röghözkötés röghözkötést jelent a testvérnek is. Szerencse, hogy jött a Legjobb Barát. A két kisfiú hosszas tanakodás után úgy döntött, hogy ők római harcosok. Mindketten választottak az arzenálból megfelelő kardot-páncélt-vértet, majd felköltöztették a kisasztalt és kisszéket a mászóka tetejére. Felvitték a málnaszörpöt és a Kossuth-kiflit. És órákon át tekerték a kormányt, miközben azt kiabálták, hogy tekerd, tekeeeeerd, itt van az Univerzum legnagyobb korallzátonya. Időnként pedig lemásztak és jól ellátták a fakarddal az ellenségnek képzelt felaprításra váró faágak baját. Nagy volt az egyetértés. Egyszer volt csak nézeteltérés afelett, hogy rókára vagy valami másra vadásszanak-e a hajlott végű faágakkal.

Zöldborsófőzelék ahogy én szeretem (habarva, sok petrezselyemmel, homályos tükörtojással)

Brumi utolsó napja az óvodában. Hát ez is eljött. Persze, hogy eljött, négy év gyorsan lepereg. Szinte észre sem veszi az ember. És az önálló élet első sikereit felmutató, a szobatisztaság elérése feletti diadalmámorral átitatott, selypítő, kantárosnadrágos, babaarcú kis csomagocskából bicigliző, lovagló, hölgyeket előreengedő*, kicsiket istápoló, hajórajongó öntudatos hatésféléves lett. Erre a jeles eseményre az egész család kivonult. Brumipapa felhívta a figyelmemet arra, hogy egyeztessük óráinkat, mert le nem maradna kisfia igazi óvodából való ballagásáról. Apuka szépen elbeszélgetett az óvónénikel, amíg mi kiürítettük a kis öltözőszekrényt. Volt ott minden: vadászrepülőgépes kártya, kinőtt csereruhák, botok és kavicsok garmadája, madártollak, valamit önbehúzó facsavar és különböző szögek. Az egészet bepakoltuk a tűzoltójeles lenvászonszatyorba (amit jövőre egy szerencsés kézzel beszerzett ujjlenyomatos-rendőrséges fog felváltani).

Az érintett különösképpen nem volt meghatva, hazafelé úton arról csacsogott, hogy hogyan fogja Beni barátjával annak hajóit megszuperíteni és vízre bocsájtani. Csak az öregszülék voltak megilletődve. Mert hát kit hozzanak az óvodába ezután?

Zöldborsófőzelék

Ez a kedvenc főzelékem. Szeretem, ha nem egy ragacsos masszában üldögélnek a frisszöld borsószemek, ezért habarom be.

Hozzávalók

Zöldborsó (ha frissen, hüvelyestől vesszük, akkor bő egy kiló)

2 deci tejföl

2 evőkanál liszt

1 tk só

1 kk cukor

Egy nagy csokor petrezselyem

A borsószemeket az apróravágott petrezselyemmel, a sóval és a cukorral felteszem főni, annyi vízben, hogy épphogy ellepje a borsót (különben minden főzeléknek ez a titka, nem szabad túl sok vizet használni).

Ha megpuhultak a borsószemek, akkor behabarom, még pedig a következőképpen: egy tálkában összekeverem a tejfölt és a lisztet, hozzáadok egy kis vizet és habverővel tökéletesen simára keverem. A megfőtt borsó levéből hozzálöttyintek egy keveset, ezzel is elkeverem. Addig kevergetem hozzá a forró levet, amíg a tejfölös keverék át nem melegedik. Akkor az egészet visszaöntöm a lábosba, és fakanállal folytonos kevergetés mellett, pár perc alatt besűrítem a főzeléket.

Homályos tükörtojás

Hallottam a rádióban, hogy azon mérik le akár elegáns éttermekben is, hogy ki mennyire ért a konyhához, hogy egy tükörtojást kell készíteni, még pedig tökéleteset. Ha jól értettem, a tökéletes tükörtojás lényege valami olyasmi, hogy a fehérje is rezgő marad, még véletlenül se ég oda, nem keményedik meg. Nos, szerintem az én tükörtojásomtól felmenne az agyvize a felvételiztető bizottságnak, valószínűleg úgy járnék, mint a gigasztár-jelölt, 20 másodperc alatt fújná le a zsűri a produkciómat. De hát mit tegyünk, én a tojásból a sárgáját sem szeretem rezgősen, nemhogy a fehérjét, hanem csakis jól átsülten. A következőképpen járok el tehát.

Egy serpenyőbe olívaolajat öntök és beleütöm a kellő számú tojást. A tetejét enyhén megsózom és megszórom friss vagy szárított bazsalikommal. Amikor átsült az alja, akkor annyifelé osztom, ahányan vagyunk, és mint egy tortát, felszeletelem a tojást, a szeleteket pedig átfordítom. Ezt az oldalát is enyhén sózom, erősen bazsalikomozom. Nagyon szeretjük főzelékek mellé.

A gyerekeknek nem a szilveszter, hanem a nyár az igazi évforduló. Kicsi leányommal a szobáját tettük rendbe több felvonásban. A látszólag rendes lányszobából sikerült több zsáknyi feleslegessé vált holmit kihordani. Kitettük a szűrét a fagyöngyfűző-készletnek, a hercegnős kirakósoknak, a fésülgetnivaló babafejnek (fodrászkészlettel), ezernyi hajguminak és hajcsattnak. Ezek többnyire egy cipősdobozba kerültek, hogy majd a mikulásgyárba vigyük decemberben. A padlásra került a játék-babakocsi. Ebbe kapaszkodva tanult meg leánykám járni. A barbik és a kiskonyha egyelőre maradhatott. Helyet találtunk a születésnapra kapott cd-lejátszónak, az évközben kapott sok-sok könyvnek. A logikai készlet és a papírmérőszalag átkerült az iskolába készülő birodalmába. A rózsaszín lányszoba dekorációs papírcsíkját a hercegnőket még nem tudtuk felülírni, mert nem találtunk megfelelő mintájú csíkot a barkács-áruházban. A munka után pihegve ültünk a vacsoraasztal mellett. Kisnagylányom nézegette saját karját, és azt mondta: olyan kíváncsi vagyok, milyen leszek tíz év múlva! A szervezetem már tudja, csak még én nem!

* A híradóban (amit mostanában inkább nem szoktunk nézni, mert inkább kékfény az, mintsem tájékoztatás a (világ)politikai eseményekről) láttuk, hogy egy nőt börtönbe csuknak. Kisfiam, akit lovagnak nevelünk, és a szó értő fülekre talál, szóval kisfiam teljesen ledöbbent: Nő a börtönben???? Azt hittem, a nőket tisztelni kell! – mondta.

Diós, sárgarépás sütemény cukormentesen

„Alkotói válság”, ez az én bajom*. – mondanám, ha én lennék Füles a Micimackóból. Munka, munka és munka - az igazság viszont ez.

Sokat beszélgetünk gyerekeimmel az Élet Értelméről, a munkáról, a pénzről, az igazi értékekről. Arról, hogy mért kell nekik korán kelni, és mért érünk csak későn értük a tanintézményekbe (érdekes módon valahogy mindig innen indul a megbeszélés). Kisfiam képzeletét az egész okfejtésből viszont mintha túlságosan is megragadta volna a munka ellenértéke. Nehéz elmagyarázni azt, amit az ember maga sem mindig ért. Nem azért dolgozunk, hogy pénzt keressünk, hanem azért kapunk pénzt, mert dolgozunk, ami fontos, hasznos, érdekes, vagy valami efféle (rémlik még „a nem azért élünk, hogy együnk….” stb. rigmus is, meg volt valami olyan kezdetű is, hogy „nem minden bogár rovar…” ja az valami más). Na, hát én mondom a kisfiamnak:

-          Drágám, nem a pénz a legfontosabb dolog a világon! – és folytatnám ugye a mindenki által jólismert „Szent Szülő Intelmei fiához’ remekmű pontjainak tételes felsorolásával, úgy mint szeretet, család, tisztesség, szabadság, kinek-kinek saját fontossági sorrendje szerint. De nem tudom belelovalni magam a szónoklatomba, mert a gyakorlatorientált emberpalánta megakaszt:

-          Hanem az ÉLELEM!

Kedves Olvasóm, lássuk be, a gyereknek igaza van. A szükségletpiramis alapeleme a biztonság, és úgy rémlik több évtizeddel ezelőtti tanulmányaimból, hogy rögtön utána a táplálék következik. Fordítsuk hát tekintetünket az élelem felé!

Diós sárgarépás sütemény cukormentesen

Néha tényleg nehéz mindig valami újat kitalálni, egyáltalán kitalálni valamit. Gyanítom, ez lehet a gasztroblogok népszerűségének az egyik oka. Most viszont ketten is a segítségemre siettek és új impulzusokat adtak. Egyikük Törökországban élő barátnőm, ha nevezhetem annak, és most mi hívjuk őt úgy: Nap. Naptól kaptam gasztroblogger tevékenykedésem egyik legmeghatóbb levelét, legújabban pedig recepteket kapok tőle, mint ahogyan ezét a süteményét is.

A másik impulzust pedig a már említett Nature Cooktától kaptam, aki az érdekes liszteken kívül édesítőket is küldött. Ezt a süteményt a Xukor nevű termékükkel sütöttem. Tisztesség ne essék szólván, ódzkodom minden mű dologtól (hát igen, a fogszabályzót sem kellett volna kivennem 2  használat után…), de ez a készítmény csak növényi eredetű és biogazdálkodásból származik, ezzel pedig meggyőztek. Nagyon könnyű volt dolgozni vele, mellékíze pedig egyáltalán nincs, így remekül be tudom illeszteni tavaszi fogyókúrás wellness-programomba is.

Hozzávalók

A tésztához

3 pohár Xukor Zéró

5 egész tojás

2 pohár reszelt sárgarépa

1 pohár durvára vágott dió

2 pohár liszt

1 zacskó sütőpor

Krém a tetejére

 5 ek Xukor Zéró

3 evőkanál liszt

1 egész tojás

2 deci tej

1 van

Liás cukor (ha lehet, igazi vaníliával)

3 ek tejföl

A diókat deszkán egy nagy kés segítségével gyorsan felaprítom, a répákat az almareszelőn lereszelem. Nap elmondta, hogy ő nem tett bele diót, és a sütemény anélkül is „működik”.

Összekeverem a tojásokat a cukorral egy nagy tálban, mixer segítségével. Hozzáadom a lisztet és a sütőport, majd a répát. A diót fakanállal keverem a masszához.

Tepsibe sütőpapírt fektetek, és a tésztát ebbe öntöm. 180 fokra előmelegített sütőben 50 perc alatt aranybarnára sütöm.

A krémhez mixerrel összekeverem a tojást és a Xukort hozzákeverem a lisztet, felöntöm tejjel, és habverővel simára keverem. Beleadom a vaníliás cukrot is. Folytonos kevergetés mellett besűrítem. Ha kihűlt, hozzáadok 3 evőkanál tejfölt.

Az eredeti recept szerint 5 deci tej kell bele, tejföl viszont nem. Nálunk azonban tejhiány, ámde tejföl-felesleg mutatkozott, így alakítottam át a receptet.

A kihűlt tésztát felkockázzuk, a tetejét megkenjük a krémmel.

Cukormentes.

Kisfiamnak nem csak a pénz, hanem a szív ügyeihez is van hozzáfűznivalója. Az eurovíziós dalfesztivál (amelynek megtekintése egy igazi kínzással ért fel a számomra, de hát a gyerekért mindent!) észt versenyzője azt nyilatkozta, hogy az általa elénekelt dal egy olyan érzésről szól, amit minden férfi átélt már: a szerelem vak.

-          Hát én ezt még nem éreztem! – mondta felháborodottan a 120 centis férfi ekkora oktalanság hallatán. Majd hátat fordított a tévének, és a kanapén párnákból, plédekből kialakított mókusfészekben jóízűen elaludt.

* Nagyképűség, ez az én bajom. – így hangzik az eredeti mondat.

 

Aki most ellátogat a Nature Cookta weboldalra, az 10 %-kal olcsóbban vásárolhat az internetes áruházban a következő kuponkód segítségével: hazi12. A kuponkódot a vásárlás véglegesítésekor kell az ajándékutalvány mezőbe beírni!