Húsgombócleves

A vendéglőben a környező asztaloknál ülők szemei is mind rám szegeződtek, az asztalunknál csend lett. Onnan jöttem rá, hogy hülyeséget beszélek. Mivel gondolatban már azzal foglalkoztam, hogy kanalazom a gőzölgő húsgombóclevest. Úgy képzeltem, hogy sok, nagyon sok cérnametéltet is kapok hozzá. Visszatekertem a jelenetet addig, hogy „és önnek mit hozhatok?” „Cérnametéltet!’ – mondtam én.

Megnyugtattak, hogy lesz benne.

Húsgombócleves

Kisfiam szerint az ebédben van hús. A leves pedig húsleves. Nos, ezzel a levessel mindkét elvárásnak eleget teszek.

Klasszikus recept, minden évszakra. Gyorsan elkészül. Öt literes lábosban szoktam főzni.

Hozzávalók

Minél több féle leveszöldség

Egy fej vöröshagyma

Egy cső zöldpaprika

Egy csokor petrezselyem

10-15 fekete borsszem

Só

2.3 sáfrány-szál, ha van otthon

A húsgombócokhoz

40-50 deka darált hús

2 gerezd fokhagyma préselve

6 ek zsemlemorzsa

1 tojás

Majoranna

Só

Bors

Cérnametélt (mert szerintem a levesben a tészta: cérnametélt)

A leveszöldségeket megpucoljuk, az általunk kedvelt méretre vágjuk. A zöldpaprikát egészben hagyjuk. Mindig teszek a húslevesbe, mint ahogy a felső, szennyezett héjától megfosztott, egész vöröshagymát is. A téli időszakban a friss zöldség mellett mélyhűtött zöldségkeverékből is szoktam beletenni a levesbe (pl. ceruzabab, kukorica, karfiol, brokkoli), hogy minél változatosabb legyen.

A sóval, a szemes borssal és a zöldpaprikával feltesszük főni.

Közben összekeverjük a húsgombócokat a hozzávalókból, és diónyi gombócokat formálunk belőle. Ha a zöldségek már majdnem megpuhultak, beletesszük a húsgombócokat és még fél óráig főzzük a levest. Ha kész, frissen aprított petrezselyemmel megszórjuk. A petrezselyemnek nagy a C-vitamin tartalma, ezért annak megkímélése miatt jobb, ha ezzel már nem főzzük tovább.

Közben elkészítjük a cérnametéltet is, a levesből vett lével.

Tejfehérjementes.

-          Anyukám ez a husi olyan puha. Jaj, nagyon finomat főztél, én nagyon szeretem ezt! Olyan jó, hogy ezt főzted! Talán még a medvetalpnál is finomabb!̽

̽(aki olvasta a Winnetou-t, annak bizonyára nem meglepő, hogy a világ legfinomabb étele a medvetalp!) 

Szalonnával tűzdelt tejfölös gyöngytyúk krokettel körítve, húslevessel előtte

A téli szünet jó, mert tele van várakozással meg örömmel meg illatokkal.

A téli szünet jó, mert eggnogot lehet inni a meleg szobában, miközben kint ropog a hó. Vagy dörög az ég. Kinek-kinek globális felmelegedése szerint.

A téli szünet jó, mert lehet társasjátékozni. Ha a gyerekek megunták, akkor indulhat az igazi vérre menő küzdelem.

A téli szünet jó, mert végtelenített üzemmódban lehet filmezni. Akár pizsamában egész nap.

A téli szünet jó, mert sokat lehet olvasni. Reggel, ágyban.

Vagy betakargatni csöppjeinket, lelopózni korán a nappaliba és egyedül nesz(t)ezni. Anélkül, hogy 180 fokos szögben kitekerve a fejünket, újra megtekintenénk a teljes táncelőadást, vagy a legújabb kunsztokat. (Majdnem mindent – mosogatás, főzés, kertészkedés, blogírás – 180 fokban kitekert fejjel csinálok.) Persze, hogy tudom, mi lesz a beszélgetés forgatókönyve, ha kisebbikem utánam jön:

-        Azt tudod, hogy én előbb keltem fel? - kérdi ő.

-        Tényleg? És az nem számít, hogy még a sötétben betakargattalak, miközben mélyen aludtál?

-        Nem, én már éjjel egykor fent voltam!

Hm. A dac útjai kifürkészhetetlenek.

Szalonnával tűzdelt tejfölös gyöngytyúk krokettel körítve, húslevessel előtte

A gyöngytyúk, bár háziállat, az íze mégis olyan, mintha vadat ennénk. Első találkozásaim a gyöngytyúkokkal a Feneketlen-tó közelében estek meg. Ki tudja miért, a budai óvoda környékén gyakran parkolt a hetvenes évek közepén egy kamion, aminek kis rekeszeiben a gyöngytyúkok, ezek a gyönyörű állatok ültek. Annyira tetszettek, sokáig nem voltam hajlandó megenni őket. Végül győzött az ízük. Kisleányom is meggyőzte magát, hogy megeheti az őzpörköltet, emígyen: „Egyem meg Bambit? Bambi nem csak aranyos, hanem az íze is jó!”

Azért is szeretem ezt az ételt, mert leves és második fogás is lesz belőle. Azonkívül finom, még nem volt olyan vendég, aki a krokettel ne tunkolta volna az asztalnál a tálból, majd a konyhában a tepsiből a szaft maradékát. A hús persze huss, már régen elfogyott. Karácsony környéki vendégeink, barátaink, rokonaink és üzletfeleink könnyen találkozhatnak ezzel a menüvel a mi asztalunknál.

Gyöngytyúk és leves

Hozzávalók

2 gyöngytyúk – a gyöngytyúk elég kicsi állat, családi asztalra egy nem lesz elegendő

Füstölt szalonna csíkokra vágva

Leveszöldségek ízlés szerint (a zellert lehetőleg ne hagyjuk ki)

Sok tejföl

Majoranna

Só

Bors

levestészta

A tyúkokat megtisztítjuk, ha szükséges, a szalonnacsíkokat egyenletesen elrendezve a bőre alá tűzzük. Profik tehetik ezt spékelőtűvel (vö. Speck = szalonna, németül). Akinek ilyen nincs, mint ahogyan nekem sem, egyszerűen szúrjon egy éles késsel lyukat a bőrébe és tolja be rajta a szalonnacsíkot. Nagyon egyszerű.

Elkészítjük a húslevest: a gyöngytyúkokat és a hagymafejeket feltesszük főni. A fővő levest lehabozzuk, majd a megtisztított leveszöldségeket és a sót, egész borsot hozzátesszük.

Amikor a hús már félig megfőtt, és az ízéből valamennyit már átadott a levesnek, kivesszük a lábosból, feldaraboljuk, és amennyire lehet, kicsontozzuk (a combokból nem szoktam kivenni a csontot), majd tepsibe helyezzük. Lehetőleg az egyes darabok minél jobban maradjanak egyben. A leves levét sok tejföllel összekeverjük, óvatosan adagolva a forró levet, hogy a tejföl össze ne ugorjon. Leöntjük vele a gyöngytyúkokat úgy, hogy a tejfölös elegy ellepje. Majorannával meghintjük a húsokat és 175 fokon sütni kezdjük.

Sütés közben időről időre (negyedóránként) locsolgatjuk a saját levével. Addig sütjük, amíg be nem sűrűsödik körülötte, rajta a tejfölös lé, és a hús meg nem puhul.

Közben a levest gyöngyözve készre főzzük, és ne feledkezzünk el a levesbetétről sem, ami nálam csakis cérnametélt lehet.

Krokett

Nem írok mennyiséget, mert nem lehet elrontani. Legfeljebb sok lesz. Elfogy, nyugi.

Hozzávalók

Krumpli

Liszt

Só

Zsemlemorzsa

Étolaj a sütéshez

A krumplit héjában megfőzzük, lehúzzuk a héját és kihűtjük.

Krumplinyomón áttörjük.

Hozzákeverünk sót és annyi lisztet, hogy jól gyúrható legyen. Lassan adagoljuk, nem kell sok hozzá.

Kroketteket formázunk belőle, és zsemlemorzsában meghempergetjük.

Forró olajban kisütjük, szalvétára helyezzük, hogy felitassuk a fölösleges olajat.

Tojásmentes.

Dackorszak. Azt hiszem, diplomázhatnék belőle. Rendkívüli akarattal, érzelmi töltettel, képzelőerővel, makacssággal megáldott nagyobbikom, eszes lánykám olyan színvonalú és hosszúságú dackorszakot produkált, közvetlenül a többemberes babakorszaka után (= több ember szükséges a gyermek sírásmentesen tartásához a nap 24 óráján keresztül, ami nem jelenti azt, hogy rendelkezésre is áll ez a több ember), hogy viccesen azt szoktam mondani, biztosan átmenet nélkül fogunk átkerülni a dackorszakból a kamaszkorba.

   Volt, hogy az csúszott ki meggondolatlanul a számon, hogy „ha nem hagyod abba, pszichológushoz viszlek!”. Ami duplán butaság, mert egyrészt semmi bajom a pszichológusokkal, sőt, másrészt, ha egyszer tényleg szükség lesz rá, akkor büntetésszámba fog menni. Amikor a téli sötétségben megérkeztünk egy ügyintéző hely kihalt udvarára, arra lettem figyelmes, hogy egyre nagyobb csönd honol a hátsó üléseken. Majd egy remegő hangocska szólalt meg:

- A pszihihihihohoholóóógushoz jöttünk? – a röhögéstől majdnem kidőltem a kocsi ajtaján. Végül pszichológus nélkül is rendeződtek a soraink, voltak nyugodt éveink, és bár itt van, a kamaszkor nem támad olyan erővel (talán megszolgáltam már a magamét, mondja a remény hangja). Viszont kísértetiesen emlékeztet a dackorszakra. Bármit ajánlok fel, nem jó. Sem az ellenkezője. Sem az összes, a helyzetből lehetségesen következő ügylefolyás. Bármit is javasol a szülő, az idegesítő. Nem kicsit, nagyon.

-        Mért beszélsz velem így? – kérdezem én, a nyugalom rutinjával és a tehetetlenség érvrendszerével.

-        Nem beszélek így!

-        Dacos vagy.

-        Nem vagyok dacos!!! – olyan szenvedély árad a szavakból, hogy azt a Nemzeti Színház színészei is megirigyelhetnék. Ezen az elvetemült szülő hangosan és szívből jövően röhög. Fejlett (ön)kritikai érzékkel megáldott gyermeke pedig vele. Ettől persze még ez a párbeszéd heti rendszerességgel lezajlik. A szülő szíve pedig titkon reméli, hogy gyermekét elég önérvényesítő szándékkal sikerült felvérteznie a jövőre nézve.

(Sőt, lenyugodva még el is játsszuk mindketten a szenvedélyes mondatokat, de döntenie az arra alkalmas helyzetekben ettől függetlenül még neki kell.)

Ötletek Húsvéti sonka felhasználására

- Nem azért kaptad a titkos naplót, hogy innen kezdve stresszben élj! – ezt mondom a kisfiamnak, mert 1. magával vitte mindkét kulcsot a locsolásra, nehogy véletlenül, amíg nincs itthon, és a lányszakasz a locsolókat várja, beleolvassunk (holott tisztáztuk vele, hogy az az ő titkos naplója, én például azt sem tudom, hogy a lányomé hogyan néz ki, az az ő magánügye), 2. belerakta a kulcsokat egy üres kindertojás-dobozba és a feje alá tette, ami persze kicsúszott, amikor este bementem a szobájába betakargatni, a szörnyűző lámpákat lekapcsolni. Hát ez már szöget ütött a fejembe, hogy vajon mi lehet benne, amit ennyire kell titkolni. Hiába is mondjuk neki, hogy nem tehet olyat, ami miatt ne szeretnénk, nem történhet olyan, amit szégyellnie kéne. De hát a szív útjai kifürkészhetetlenek, nem bízza ránk ezt az egetrengető titkot. Na jó, akkor „ravasz” leszek:

- Szeretnél még más kislányhoz is elmenni locsolni? – kérdezem tőle, miután apjával a szomszédságban esett locsolásról visszatérnek.

- Anyu, tudod, hogy nem szeretek locsolni! – hát hogy ne tudnám, reggel is mondta, hogy nem szereti a locsolást, de az apja azt mondta neki, hogy ez nem a mi döntésünk, ma locsolni kell menni – ezzel vágta el a nyafogás további útját. (igen, talán azt kellett volna kérdeznem, hogy kihez nem szeretnél elmenni locsolni…)

Na de a locsolkodás becsülete helyreállt, amikor Nagyi a szokásokat megtörve Mozart-golyóval kínálta a „kötelező” mondóka után:

- Na, ezt kéne az országban bevezetni!

Én meglehetősen meg vagyok elégedve az országban bevezetett azon szokással, hogy Húsvétkor sonkát kell enni. Viszont van, amikor marad belőle: mit is lehet ilyenkor kezdeni vele?

Sonkás sajtkrém

A legjobb a házi, és ebben ráadásul még adalékanyagok sincsenek!

Hozzávalók
Főtt sonka

Tejföl

Kakukkfű

2 kocka natúr mackósajt vagy egyéb semleges ízű krémsajt (elhagyható)

A sonkát felkockázzuk, ledaráljuk.

Összekeverjük a többi hozzávalóval. Gazdaságosabb kiadásban a sajtot akár el is hagyhatjuk.

Rozskenyéren, petrezselyemmel, enyhén csípős paprikakarikákkal tálaljuk.

A tejfölös sonka a tölteléke a húsos haséként értelmezhető batyunak is, amelynek tésztáját juhtúró teszi különlegessé.

Rakott sonkás tészta*

Gyorsan elkészül, és semmi különösebb hozzávaló nem kell hozzá.

Hozzávalók

2 közepes fej hagyma

margarin

Mangalica szalonna (opcionális)

Maradék húsvéti sonka felkockázva

30 deka kockatészta

5 tojás

2 deci tejföl

1 kk só

A tésztát kifőzzük.

Egy tepsit kizsírozunk, zsemlemorzsával megszórjuk, hogy a tészta ne ragadjon bele.

Közben felkockázzuk a vöröshagymát, és a margarinon aranybarnára pirítjuk. Ha szeretnénk – már mért ne szeretnénk, - akkor az egészet lehet egy kis (de éppen csak íze kedvéért) mangalica-szalonnapirítással kezdeni, majd erre rá a margarin és a hagyma.

Felkockázzuk a főtt sonkát is. Ezúttal lehártyáztam, leszedtem a zsíros részeket is. (mint gyerekkoromban, amikor szüleim kerekre tágult szemeitől kísértve még a gépsonkából is kiszedtem a zsíros részt – aztán hozzászoktak).

Egy kicsit a sonkát is átpirítottam a hagymán.

A kifőtt tésztáról leöntjük a vizet, összekeverjük a hagymás sonkával.

5 tojást szétválasztunk, a sárgájukat összekeverjük a tejföllel és a sóval. A fehérjét felverjük habnak, és óvatosan a tejfölös sárgájához keverjük, majd az egészet a sonkás tésztához.

A tésztát belesimítjuk a tepsibe, a tetejére még szórunk a sonkakockákból.

175 fokon 31-40 perc alatt aranybarnára sütjük.

Friss salátával tálaljuk.

Epilógus: és akkor még nem is tudta, hogy a locsolásnak Nagyinál folytatása is van: sosem hallott róla eddig ugyanis – Nagyi ilyenkor külföldi állomáshelyén szokott tartózkodni, illetve ő maga az Ismerd-meg-hazádat mozgalomban vesz részt családjával a tavaszi szünetben, kivéve, amikor Apu szakdolgozatot ír, és akkor, amikor nem arra kell számítani, hogy mondjuk, látjátok gyerekek, azalatt a hókupac alatt van Veszprém, ugye milyen szép?! – na szóval nem is sejtette, hogy a locsolásért pénz is járhat. Pééééénz??? – megnyúlt az arcocskája a kis Harpagonnak. Még nagyobb lett a meglepetés a papírpénz láttán:

- Én azt hittem, hogy 200 lesz! – kurjantotta, miután elvégezte a gyors fejszámolást, hogy mivel is bővülhet vajon a kassza.

Sajtos husi

Nem éppen nagypénteki fogás, viszont a váratlanul és/vagy nagy számban betoppanó húsvéti vendégsereget megörvendeztethetjük vele. Gyerekjáték az elkészítése, alig több mint négyéves csöppem már a sajtot is le tudja reszelni hozzá. Nagyon szeret a konyhában tüsténkedni. Alapvetően műszaki oldalról közelíti meg a főzést. Ha a receptes könyvet hozom, akkor azt kérdezi: - Hoztad a térképet? Amikor egy nagy tepsit veszek elő a süteménynek, akkor ezt: - Eeeeekkora alváza lesz? Ma pedig együtt kerestük ki, hogy milyen süteményt süssünk az ünnepekre. A cukrászpalánta a következő kívánsággal állt elő: - Legyen benne sok-sok – és itt már hallottam is a mondat befejezését, miszerint csokoládé, vagy eper, vagy tejszínhab, nos nem találtam el – sok-sok-sok ROBOTI GÉP! Ez a kedvenc része ugyanis, amikor mintegy ütvefúrónak képzelve a mixert, elkészíti a süteményt. És nem mondom, hogy az én fejemben már nem fordult meg, miközben a kőművesek munkáját néztük számtalan építkezéskísérős sétánk közepette, hogy ez nem hasonlít nagyon a csokikrémre…. Hozzávalók karajszeletek sajt tejföl só bors étolaj A hússzeleteket kiklopfoljuk és a kiolajozott tepsibe szépen egymás mellé fektetjük. Megsózzuk, frissen őrölt borsot csavarunk rá. Egy kis vizet aláöntünk, vagy lehet bort is. 175-200 fokon mintegy háromnegyed óra alatt átsütjük, a sütési idő felénél meg is fordíthatjuk. A víz vagy a bor a sütés végére forrjon el. Ha átsült a hús, akkor egy-egy teáskanál tejföllel mindegyik szeletet megkenjük, reszelt sajtot szórunk a tetejükre, nem baj, ha egy kicsit mellé is megy. Visszatoljuk a sütőbe, hogy mindez szépen ráolvadjon. Gluténmentes. Tojásmentes. A Tökéletes Csajos Napon találkozol a Húgoddal, hogy együtt menjetek az orvoshoz, aki azt mondja, hogy nincs komoly bajod. A szorongás utáni sziklalegördülés döreje közepette eufórikus állapotba jutsz, úgy érzed, tiéd a világ. És tényleg. A Tökéletes Csajos Napon angol import ruhaboltba mentek, szétröhögitek magatokat az elefántra mértezett piros fűzőn, a kígyónőruhán, a feliratos pólón, melynek szövege azt mondja „ezek a mellek Tomé és Carrellé” (ezen kicsit elvitatkoztok, hogy férj-feleség, vagy ikrek viselik-e a neveket, szakítás, vagy a szoptatás befejezése juttatta-e ide ezt a darabot). Összegyűjtötök fejenként 30 ígéretes cuccot, és a Tökéletes Csajos Napon szabad a két hátsó próbafülke, ahol szintén szétröhögitek magatokat a felpróbált ruhák nagy részén. Jelentős mennyisséget viszont hazavisztek. Amikor megéheztek, török vendéglőbe mentek, ahol szabad a bejárat melletti parkolóhely. Igaz, az a főnöké, de a Tökéletes Csajos Napon bátor vagy, és úgy érzed, megérdemled. Ebéd után film. Ilyet iskolás korodban csináltál utoljára: hétköznap délután moziba menni. Tiéd az élet, tiéd az egész sor (na jó, lehet, hogy ez utóbbiért az illegális filmletöltés a felelős). Időben odaérsz a gyerekeidért, és a lányod gyönyörűen játszik Mozartot a zongoraórán. A Tökéletes Csajos Napon a fiatal zongoratanár magyarázás közben hátat fordít neked, és így meglátod a kardigánja díszítését: arany felirat hírdeti hogy Gangsta és mellette egy gépfegyver van kiverve swarowski kristályokból. A Tökéletes Csajos Nap csak egy szempontból nem tökéletes: sokat kell rá várni.

Gombás paprikás pulykarolád csomborral

B - terv grillezéshez

A terv az volt, hogy az alufóliába tekert pulykaroládokat majd a parázsban sütjük meg a krumpli mellett. Persze volt B-terv is, eső esetére. A tréfás kedvű természet nem esőt hozott, hanem orkánerejű szelet. Így jött a B-terv. Azaz a sütőben sütés.
A friss csomborcsokrot a piac eldugott szegletében találtam. A bevásárlókosaram ékességeként vittem haza.

Hozzávalók
pulykamellfilé
gomba
piros húsú paprika
vöröshagyma
olívaolaj
fokhagyma
egy csokor csombor (vagy kakukkfű – lehet száraz is)
só
bors

Elkészítjük a tölteléket. A gombát szeletekre, a hagymát és a paprikát kockákra vágjuk. Olívaolajon megdínszteljük a hagymát, hozzáadjuk a paprikát. Kicsit megfuttatjuk rajta a fokhagymát, épp csak amíg érezni kezdjük az illatát. Hozzáadjuk a gombát, sózzuk, borsozzuk, és a csombort (vagy a kakukkfüvet) is hozzáadjuk. Zsírjára sütjük, azaz addig főzzük, amíg a levét el nem fővi a ragu. Időnként keverünk rajta egyet.

Közben kiklopfoljuk a hússzeleteket.

Ha kész a gombás ragu, a hússzeletekre fektetjük, szépen feltekerjük és alufóliába csavarjuk.

A tekercsek a sütőben 200 fokonegy bő órát sültek.

Rizzsel tálaltam.

Gluténmentes.
Tejfehérjementes.
Tojásmentes.

Kisfiam az óvodába készülődött. Kérdeztük tőle, hogy mi lesz ott. Hiába, a hülye szülők szeretik felmondatni a gyerekkel a leckét…Vártuk, hogy majd szóba kerül a homokozó, a gyerekek, az ovónénik, a játékok.
- Lyányok, sok lyányok! – felelte az amorózó-palánta.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a férfias játékok kerültek előtérbe. Egész nap életeket mentenek, hajót, repülőt, vonatot vezetnek a kis ovisok. Tenger alá is merülnek, ha kell.
Mindez csakis együtt igazán jó.
- Ma a Bence volt a barátom. Remélem, holnap is az lesz! – összegzi a jól sikerült napot gyermekem.