Klasszikus török étel. Kicsit magyaros beütéssel, mivel egy lecsószerű képződményt kell tölteni a padlizsánba. Azaz a spárgalecsó után mondhatni itt a padlizsánlecsó receptje.
Volt szerencsém hosszabb időt eltölteni Törökországban, ott kifejezetten kedveltük azokat az ételeket, amik a magyar konyhára emlékeztetnek. Itt pedig kifejezetten kedveljük azokat az ételeket, amik a török konyhára emlékeztetnek. Tehát van egy legkisebb közös többszörös a két nemzet ételei között. És ez alkalmat ad arra is, hogy a zöldséget nem igen kedvelő, zöldségesbe a padlizsánról, cukkiniről adott részletes fajtaismertetéssel és gyomorgörccsel felvértezve elinduló társunkat (aki persze kifejlesztette már azt a túlélő taktikát, hogy felteszi a zöldségesnek a keresztkérdést, miszerint „fehér káposzta van?”, és kis szerencsével ezt nem a fehér káposzta hegy előtt teszi), tehát hogy beetessük a társunkat vele, azaz rákapassuk, hozzászoktassuk a zöldfélékhez. Amit maga se hitt volna. És még a húsfélét sem hiányolja belőle, bár kompenzálásként megkapta a sörikéjét hozzá.
Ez ugyan nem tipikusan török ital, de azért ott is kapható, olyannyira, hogy a család kedvence a leghíresebb fajtájáról nyerte el a nevét. És ráadásul nagyon egyszerűen lehet törökül rendelni, a különösebb nyelvérzékkel nem megáldott, idegen nyelveken megszólalni nem merő honfitársaink is örömmel rikkantják, ha kell, ha nem: BIR BIRA (egy sört).
Hozzávalók
1 nagyobb, vagy két kisebb padlizsán (60 deka= 162 Kcal)
3 paradicsom (30 deka= 69 Kcal)
2 fej vöröshagyma (20 deka = 80 Kcal)
1 kaliforniai paprika (10 deka= 55 Kcal)
1 csokor petrezselyem
4 evőkanál olívaolaj (360 Kcal)
2-3 gerezd fokhagyma
só
bors
A padlizsánok magos részét karalábévájóval kiszedjük. Csak rozsdamentes eszközöket használjunk a padlizsánhoz, különben megfeketedik. Megsózzuk, 20 percre pihenni félretesszük.
Közben elkészítjük a tölteléket. Gyakorlatilag egy lecsót. Az olívaolajon megdínszteljük a csíkokra vágott hagymát (nem kell apróra vágni), megfuttatjuk rajta a zúzott fokhagymát, hozzáadjuk a felkockázott paradicsomot, paprikát, a felaprított petrezselymet. A törökök nem vágják túl apróra. Vártam is, hogy mi lesz, amikor a tematikus csatornán Jennyfer az Amerikába szakadt török lány azt mondja: és most nagyon apróra vágjuk a petrezselymet…hát khmmmm, nos nem lett apró. Sózzuk, borsozzuk, addig rotyogtatjuk, amíg a levét elfővi.
A padlizsánról lemossuk a sót, papírtörlővel megtöröljük, tűzálló tálba tesszük. Belehalmozzuk a lecsót, ha marad a töltelékből, köré is teszünk.
Egy fél pohár vizet öntünk még a tálba és 175 fokon kb. 40 perc alatt megsütjük, amíg a padlizsán vajpuha nem lesz.
Pide, azaz török lepénykenyér, vagy bulgur dukál hozzá. Vagy mindkettő.
A pide, az kenyérlángos (receptjét lsd. a Töki pompos leírásánál, kerekre nyújtva. Kicsit beirdalom a tetejét és megszórom feketeköménnyel.
A bulgurt úgy főzzük, mint a rizst (leírása a bulgursalátánál)
Persze rizst is lehet köretként főzni.
Tálaláskor a pidét háromszögekre vágtam. Az étel mellé feltétlen adjunk natúr joghurtot. A török joghurt sűrűbb, mint a magyar, az egészségesnek kikiáltott joghurtunk hasonlít hozzá.
Amikor megettem, úgy éreztem, ezt a nyár minden napján meg tudnám tenni.
Az egész étel kalóriatartalma 726 Kcal, köret nélkül. Tehát akár a felét is nyugodt szívvel belapátolhatjuk egy kis joghurt és 10 deka bulgur (172 Kcal) társaságában, alig túlhaladva az 500 kalóriát. Nagyon jó lehet lakni vele.
Volt szerencsém hosszabb időt eltölteni Törökországban, ott kifejezetten kedveltük azokat az ételeket, amik a magyar konyhára emlékeztetnek. Itt pedig kifejezetten kedveljük azokat az ételeket, amik a török konyhára emlékeztetnek. Tehát van egy legkisebb közös többszörös a két nemzet ételei között. És ez alkalmat ad arra is, hogy a zöldséget nem igen kedvelő, zöldségesbe a padlizsánról, cukkiniről adott részletes fajtaismertetéssel és gyomorgörccsel felvértezve elinduló társunkat (aki persze kifejlesztette már azt a túlélő taktikát, hogy felteszi a zöldségesnek a keresztkérdést, miszerint „fehér káposzta van?”, és kis szerencsével ezt nem a fehér káposzta hegy előtt teszi), tehát hogy beetessük a társunkat vele, azaz rákapassuk, hozzászoktassuk a zöldfélékhez. Amit maga se hitt volna. És még a húsfélét sem hiányolja belőle, bár kompenzálásként megkapta a sörikéjét hozzá.
Ez ugyan nem tipikusan török ital, de azért ott is kapható, olyannyira, hogy a család kedvence a leghíresebb fajtájáról nyerte el a nevét. És ráadásul nagyon egyszerűen lehet törökül rendelni, a különösebb nyelvérzékkel nem megáldott, idegen nyelveken megszólalni nem merő honfitársaink is örömmel rikkantják, ha kell, ha nem: BIR BIRA (egy sört).
Hozzávalók
1 nagyobb, vagy két kisebb padlizsán (60 deka= 162 Kcal)
3 paradicsom (30 deka= 69 Kcal)
2 fej vöröshagyma (20 deka = 80 Kcal)
1 kaliforniai paprika (10 deka= 55 Kcal)
1 csokor petrezselyem
4 evőkanál olívaolaj (360 Kcal)
2-3 gerezd fokhagyma
só
bors
A padlizsánok magos részét karalábévájóval kiszedjük. Csak rozsdamentes eszközöket használjunk a padlizsánhoz, különben megfeketedik. Megsózzuk, 20 percre pihenni félretesszük.
Közben elkészítjük a tölteléket. Gyakorlatilag egy lecsót. Az olívaolajon megdínszteljük a csíkokra vágott hagymát (nem kell apróra vágni), megfuttatjuk rajta a zúzott fokhagymát, hozzáadjuk a felkockázott paradicsomot, paprikát, a felaprított petrezselymet. A törökök nem vágják túl apróra. Vártam is, hogy mi lesz, amikor a tematikus csatornán Jennyfer az Amerikába szakadt török lány azt mondja: és most nagyon apróra vágjuk a petrezselymet…hát khmmmm, nos nem lett apró. Sózzuk, borsozzuk, addig rotyogtatjuk, amíg a levét elfővi.
A padlizsánról lemossuk a sót, papírtörlővel megtöröljük, tűzálló tálba tesszük. Belehalmozzuk a lecsót, ha marad a töltelékből, köré is teszünk.
Egy fél pohár vizet öntünk még a tálba és 175 fokon kb. 40 perc alatt megsütjük, amíg a padlizsán vajpuha nem lesz.
Pide, azaz török lepénykenyér, vagy bulgur dukál hozzá. Vagy mindkettő.
A pide, az kenyérlángos (receptjét lsd. a Töki pompos leírásánál, kerekre nyújtva. Kicsit beirdalom a tetejét és megszórom feketeköménnyel.
A bulgurt úgy főzzük, mint a rizst (leírása a bulgursalátánál)
Persze rizst is lehet köretként főzni.
Tálaláskor a pidét háromszögekre vágtam. Az étel mellé feltétlen adjunk natúr joghurtot. A török joghurt sűrűbb, mint a magyar, az egészségesnek kikiáltott joghurtunk hasonlít hozzá.
Amikor megettem, úgy éreztem, ezt a nyár minden napján meg tudnám tenni.Az egész étel kalóriatartalma 726 Kcal, köret nélkül. Tehát akár a felét is nyugodt szívvel belapátolhatjuk egy kis joghurt és 10 deka bulgur (172 Kcal) társaságában, alig túlhaladva az 500 kalóriát. Nagyon jó lehet lakni vele.
Kisleányom zongorázni tanul, gyakorol is szépen. Gyakorlás után kimentünk a kertbe, ahova felhallatszottak a falubeli rendezvény hangjai.
- Hallod, hogy zenélnek, lent a faluban?
- Igen – mondja ő. – De hogy-hogy felhallatszik? – kérdezi.
- A szél felhozza a hangot. – mondom én nem túl tudományosan. Fizikából mindig hülye voltam, enyhén szólva is.
- Anyu! Hát akkor lehet, hogy ez még az én zongorázásom hangja! – kiáltja vidáman. (Hogy milyen lesz a gyerek fizikából???)
