„Huston, van egy kis baj.” – ezt jelentette James
Lowell, az Apollo-13 parancsnoka a földi irányításnak, amikor az űrhajójuk egy
felrobbant oxigéntartály miatt magatehetetlenül keringett a világűrben.
„Huston, van egy kis baj.”
– pont ezt éreztem, amikor azt láttam a papírra írva, hogy engem is utolért
korunk népbetegsége, az inzulinrezisztencia. Végül is mindig is ellenálló voltam.
A
kényszerben meglepően nagy potenciál van a kreativitást illetően. A floridai
űrközpont szakértőinek asztalára odaöntötték az űrhajóban megtalálható
tárgyakat. Ezekből állították össze és építtették meg az űrhajósokkal azokat a
felszereléseket, amik hozzásegítették őket a biztonságos visszatéréshez.
Ugyanígy barkácsolok én is, amikor úgy kell összeállítanom az étrendemet, hogy bizonyos
dolgokat kihagyok belőle. Azért, mert én diétázásra életmódváltásra
adtam a fejem, a család még nem fogja (bár a teljes kiőrlésű kenyereket már
osztjuk a lányommal). A palacsinta pedig, mint minden gyerekes családban,
abszolút sztár. Az azért pedig mégiscsak kiszúrás lenne a köbön, ha kisütném a
sok-sok palacsintát, de nem ehetnék belőle, úgyhogy azonnal beúszott a tudatos
régiókba az addig csak a passzív szókincsemben meglevő kifejezés:
zabpalacsinta. Van, aki pálmaolajjal készíti, ez parasztvakítás de étolajjal
ugyanannyira jó.
A
híres mondatot valójában nem pontosan szokták idézni, mert eredetileg nem
egyszerű jelen időben hangzott, hanem így: „Huston, we’ve had a problem here”̽̽.
Az inzulinrezisztenciában az a jó, hogy helyes életmóddal visszafordítható a
folyamat. És ahogy a Hustonnak küldött mondatból kiolvasható, hogy a baj már
megtörtént, de a jelenre is van kihatása, sejtem már, hogy ez az életmód akkor
is jelen idő kell, hogy legyen, amikor az IR már csak múlt.
Hozzávalók
Az előtérben a zabpalacsinta, a háttérben a hagyományos . Én ettől egyáltalán nem lettem zabos. És ugye milyen csinosak? |
1 tojás
2 ek étolaj
1 csipet só
Reszelt narancshéj
(elhagyható)
Étolaj a kisütéshez
A hozzávalókból a szokásos
módon palacsintatésztát keverünk és kisütjük őket. Egy kicsivel vastagabbak
lesznek, mint hagyományos társaik.
Nyírfacukorral készített
eperlekvárral és cukormentes túrókrémmel töltöttem.
A megadott mennyiségből 7
darab palacsinta lesz.
Egy palacsinta tápértéke (töltet nélkül)
Szénhidrát: 18 g ,
melyből 15 g
lassú és 3 g
gyors szénhidrát.
Energia: 231
Kcal
-
Anyu, fog
menni a kémiadolgozat? - ez a kérdés a
reggeli forgatókönyvek elengedhetetlen alapmondata, a kémia szó bármilyen
tantárggyal behelyettesíthető.
-
Persze, hogy
fog menni, ügyes vagy, tanultál, mért ne menne?
-
De ha mégsem?
-
Akkor majd
kapsz egy rossz jegyet és én aláírom.
-
De én nem
akarok rossz jegyet.
-
Persze, hogy
nem akarsz, de akkor sincs semmi, ha azt kapnál. Gondolod, hogy az én életem
boldogabb lenne, ha annak idején ötös vagyok a gimnáziumban kémiából? Most
boldogabb ember lennék?
-
Miért, nem
voltál ötös kémiából???
-
Hát izé…nem is
emlékszem…na, látod, még csak arra sem emlékszem már, hogy hányast kaptam
kémiából. Nem egy dolgozatra, hanem az év végén. Na, pont ennyi jelentősége van
annak, hogy ha nem úgy sikerül most a dolgozat.
-
Én meg
hiányoztam arról az óráról, amikor elmondták az egésznek a lényegét – kontráz
az apja. – Sohase tudtam meg, és Kati néni olyan szigorú volt, hogy soha nem is
mertem megkérdezni. Ezért mindig csak bemagoltam az egyenleteket.
-
Ó, hát akkor
neked vissza kellene menned Dokival ezerkilencszáz… - emelem fel a mondat végi hangsúlyt.
-
1976-ba.
-
1976-ba –
ismétlem, és máris forog a szemem előtt a film, mint egy lassított felvétel, az
iskola folyosóján – szürke gránitkocka padlójú folyosók, olajzöld ajtók, sok,
rengeteg gyerek özönlik – Péter, a
kémiazseni, éppen készül rátüsszenteni az én akkor hetedik osztályos férjemre,
de Doki félrehúzza őt. Péter nem is veszi észre a nagy tömegben, hogy ki volt
az, a tüsszentés cseppjei messzire szállnak, Vili nem lesz beteg, beül a
kémiaórára, és megérti a Nagy Összefüggést.
-
Apu, én
elmondom neked, hogy mi az egyenletek lényege! – ajánlja fel a lányom.
És
tényleg elmondja, még aznap este a kanapén.
Ha visszamehetnék Dokival, vajon hova
kellene mennem, és mit kellene csinálnom, hogy ezt az IR-dolgot jóvátegyem?
Hát, azt hiszem, hogy bárhová is, pont azt kellene csinálnom, amit most is,
hogy már van ez a kis probléma. Egészségesen élni, sportolni, jobban
odafigyelni, cukrot elhagyni. Azt mondták a diétás oktatáson, hogy
Lamborghinibe nem töltünk olcsó üzemanyagot.
̽
Tom Hanks az Apollo-13 című filmben így mondta a mondatot: „Huston, we have a
problem.” - ezt azóta is így szokták
idézni.
Idézet forrása: Index
2 megjegyzés:
Nagyon tetszik 😊 A receptért örök hála, a körítés tüneményes😊
Köszi, Jucc :)
Próbáljátok ki, finom! nem rosszabb amiatt, hogy zabpehelylisztből van, sőt!
Megjegyzés küldése