Kedves Fekete Pillangó, Te lettél a 100. Olvasóm. Hadd köszöntselek Téged és személyeden át mindazokat, akik bekukkantanak időnként a lábosaim fedele alá, hogy mi is rotyog az én boszorkány-, vagyis miket beszélek, sárkánykonyhámban. Aki nyilvános blogot ír, az bármit mondjon is, exhibícionista. Persze, hogy reménykedem benne, hogy van a vonal másik végén valaki. Szeretném, ha kapna egy kis jókedvet, két perc vidámságot, amikor elolvassa bugyuta történeteimet. Ha úgy érezné, hogy jó itt. Hogy nekünk itt és most jó. Hogy ebből, ennyiből is kerek lesz a torta. Gimnazista korunkban az összes általunk készített remekműnek - legyen az az uzsonnára csomagolt szendvics alufóliájából formázott absztrakt képződmény, vagy később iparművésszé vált osztálytársunk csodálatos tintarajza -, mindegyiknek egy címet adtunk: Elvágyódás. Ez a blog az ellenkezőjéről szól.
És ha "Te vagy újra az ajtóm előtt, ki valaha oly gyakran jött", nyiss be! Örülni fogok Neked, Fekete Pillangó.
8 megjegyzés:
Nagy örömmel olvasom sárkány receptjeidet, mivel én is imádok főzni! Köszönöm, hogy vagy!!!
Kedves Erika,
köszönöm szépen, nagyon kedves vagy! :)
Én sok éve zugolvaslak, ám nem nagyon szoktam írni. :-)
A receptek jók, a történetek aranyosak! Köszönöm én is, hogy vagy és hogy írsz is!
Köszi a sokéves zugolvasást. :) Meg hogy most írtál :):)
Jól írsz :)
Beastie,
köszönöm :)
Köszönöm a kedves üdvözlést!!!:)
Szívesen :)
Megjegyzés küldése